Gyermekéhezés és gyermekszegénység – 620 ezer gyerek él embertelen körülmények között

Írta: ,

Az UNICEF adatai alapján Magyarországon 620 ezer gyerek él penészes, fűtetlen, nyirkos, egészségtelen körülményekkel rendelkező házakban – ezeknek a fiataloknak általában nem csupán az otthonuk, de az életkörülményeik is aggodalomra adhatnak okot. 170 ezer gyerek lakik olyan lakásban, ahol még saját WC sincs. A KSH adatai szerint a hazai fiatalok 41%-át érinti a szegénység – ezek az adatok megdöbbentőek lehetnek azok számára, akik biztonságban, rendezett körülmények között élik mindennapjaikat. Az Age of Hope Gyermekvédelmi Alapítvány vezetőjével, Tóth Ákossal beszélgettünk a problémáról.

Nehezen fejlődik a szegénységben élő gyermek

Már egészen csecsemőkortól beszélhetünk az éhezésről – sőt, az UNICEF adatai alapján a 7 évnél fiatalabbak fele él itthon szegénységben. „Ha nem történik meg a megfelelő vitaminbevitel, a nélkülözés miatt a gyerek lassabban fejlődik, rosszabb a fogazata, nem tud rendesen pihenni és aludni, emiatt sokkal fáradékonyabb” – mondta el nekünk Tóth Ákos. 

„A pedagógusok többször szembesültek már azzal, hogy a gyermeknek a hétfői ebéd volt az első étkezése előző péntek óta. Van, hogy a saját pénzükből vesznek ételt ezeknek a gyerekeknek. A bentlakásos intézmények megoldást jelenthetnek erre, ahol hétvégén is biztosított az étkeztetés. Fontos tisztázni, hogy a gyermekek étkezését illetően nem csak mennyiségi, de minőségi problémával is szemben állunk. Az nélkülözésben élő gyerekek ízvilága beszűkült, nagyon kevés féle ételt esznek meg, nem tudnak annyit enni egyszerre, ezért a táboroztatásaink során arra törekszünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben tudjunk hasznos energiát bevinni a szervezetükbe.”

Az Age of Hope Alapítvány munkatársai és a táborozó gyermekek egy visegrádi kiránduláson

Az Age of Hope Gyermekvédelmi Alapítvány 2010-ben jött létre azzal a céllal, hogy segítse a hátrányos helyzetű gyermekeket és családjaikat. Azonnali, illetve hosszú távú segítséget nyújt a bántalmazott vagy mélyszegénységben élő gyermekeknek, és tartós megoldást keres helyzetük könnyebbé tételére. Az Alapítvány munkája során együttműködik külföldi és hazai társszervezetekkel, budapesti iskolákkal, gyermekvédelmi intézményekkel, drogprevenciós alapítványokkal, valamint fokozottan hátrányos helyzetű kistelepülések polgármestereivel.

Más egészségügyi problémák is felléphetnek

A nélkülözésnek a fejlődés hátramaradásán kívül más egészségügyi következményei is lehetnek. „Az olyan gyermekeknél, akik fűtetlen, hideg szobában alszanak, nagyon gyakoriak a felfázásos panaszok” – tette hozzá az alapítvány vezetője. A szegénységben élő gyerekek közül 20,6% súlyosan nélkülöző is. Nagyobb a valószínűsége, hogy szegénységben nő fel a fiatal, ha egyedülálló szülő neveli (47,3%), ha alacsony iskolázottságú az apja vagy az anyja (74,5%), vagy ha munkanélküli háztartásban lakik (64,4%). A legnagyobb kockázat a kisgyerekeket éri: a 0-2 éves babákat, akik többgyerekes vagy egyszülős családban élnek.

A kisebbségek által lakott területeken nagyobb a probléma

A roma közösségek által lakott településeken sokan élnek mélyszegénységben, a gyerekek esetében itt magasabb a szegénységi ráta. „Egészen a múlt rendszer végéig volt munkája a roma kisebbségnek, a privatizációval azonban az alacsonyabb végzettségű munkavállalók estek ki először a munkaerőpiacról.” Itt jön képbe az, hogy a munkanélküli, iskolázatlan szülőkkel rendelkező gyerekek statisztikailag gyakrabban lesznek nélkülözők. „Ennek következtében immár a 4. generáció nő fel egészséges munkakép nélkül. A közmunkát ezek tükrében kéne szervezni, illetve a civil erőfeszítések is nagyon fontosak. A gyakorlatias oktatásban látom a jövőt a fiatalok tekintetében, mert a 30-40 éves korosztályt már nagyon nehéz átképezni.”

A kormány és a civilek is segíthetnek

Az UNICEF összefoglalója szerint a kormányzati döntéshozatal nagy szerepet tölt be a szegénység problémájának megoldásában. Itthon a 7 évnél fiatalabbak fele él szegénységben, de különböző segélyekkel és csomagokkal igyekeznek csökkenteni a nélkülözésben élők számát. Különösen a tél beálltával van nagy szükségük a segítségre, hiszen ilyenkor a fűtés nélküli lakásokban élők fokozott veszélynek vannak kitéve.

Bográcsozás a sarudi Eurocampingben az Age of Hope és a GARMIN által szervezett táborban

„Ahhoz, hogy egy gyermek felnőttkorára egészségesen szocializálódjon, több kell az étkeztetésnél” – véli Tóth Ákos. – „Állami oldalról az Erzsébet-program keretében szervezett Erzsébet-tábor is remek lehetőséget nyújt az olyan gyermekeknek, akiknek családja nem tudná előteremteni a táboroztatás költségét. A civil erőfeszítések rendkívül fontosak, ugyanakkor ezek főként kampányszerűen működnek, karácsonykor pl. sokkal aktívabban adományoznak az emberek, de erre egész évben nagy szükség lenne. Az alapítványok munkája nagyon fontos az adománygyűjtés megszervezése, az adományok koordinációja szempontjából, mi is kapcsolatban állunk a Gyermekétkeztetési Alapítvánnyal, akik állandó, országos élelmezési programjaikkal számos éhező gyermek számára nyújtanak segítséget.”

Év közben is több alkalommal kerülnek megrendezésre adománygyűjtő események országszerte, ilyenek többek között a jótékonysági garázsvásárok, a legközelebbire szeptember 5-én kerül sor a Cityfox szervezésében, ahol amellett, hogy kincsekre lehet bukkanni, a vásárlással még adakoznak is az eseményre látogatók.  További információ a vásárról itt található.

Magyarország a végvonalban kullog

Megdöbbentő, hogy Magyarországon 16-szoros a különbség a leggazdagabbak és legszegényebbek között. Ezzel az Európai Uniós országok között sereghajtók vagyunk – a legrosszabb értelemben. Rajtunk kívül Bulgária és Románia van még hasonló helyzetben, de az ország nélkülözési indexe a hasonló GDP-t produkáló országokhoz képest is magas (Észtország és Lengyelország sokkal jobban áll a listán, mint mi). Ez azt jelenti, hogy hiába állunk nagyjából ugyanazon a szinten, nálunk sokkal több a szegény gyermek, mint a hasonló fejlettségű országokban.

Két mutató méri a bajt

Bár a szegénység és nélkülözés relatív (nem minden szegény gyermek nélkülöző, és fordítva), az UNICEF két, viszonylag hatékony mutatóval tudja mérni, mekkora bajban vannak a hazai gyerekek: a gyermek nélkülözési indexszel és a relatív szegénységi mutatóval. Előbbi azt méri meg, hogy a gyermek hozzájut-e az egészséges fejlődéshez szükséges elemekhez (ha 14 adott elemből -  például minden napos húsfogyasztás, vagy megfelelő mennyiségű cipő -  legalább 2 nincs jelen, akkor fennáll nélkülözés), utóbbi pedig megmutatja, hogy a nemzeti szegénységi küszöb alatt hány gyerek él minden nap. Ez egy százalékos arány, itthon 10,3%-ot jelent, ami világviszonylatban elég magasnak számít.