Dolgok, amik menthetetlenül megváltoznak a karácsonyban, ha gyereked lesz

Írta: ,

Mindenki várakozással telve, nagy reményekkel vág neki az első olyan karácsonynak, amikor végre saját családjával állhat oda a fa elé. Ezerszer elképzeljük gyermekünk ragyogó tekintetét, ámulatát a színes fények láttán, és persze az örömárban úszó rokonságot – nekünk csak büszkén kell hallgatnunk a bókokat. Ehhez képest az első karácsony rendszerint máshogy alakul… A közelgőkről nem is beszélve!

Szó szerint (és átvitt értelemben is) tegyük tisztába: most azokról a karácsonyokról lesz szó, amikor a gyermeked már igazán tudatában van önmagával, tehát nem néhány héttel karácsony előtt született.

Ebben az esetben legfeljebb annyi fog történni veletek az ünnepek során, hogy akkor alszik el, amikor mindenki rátok vár a karácsonyi vacsorával, lebukja a frissen vasalt blúzodat, nyakig aranysárgára színezi a méregdrágán vett ruhácskáját, és persze torkaszakadtából üvölteni kezd, amikor meglátja a fotóst.

Ez utóbbi jó eséllyel később is előfordul majd, hiszen, ahogy gyereke lesz az embernek, valahogy kényszert érez rá, hogy a fontos eseményeket percre pontosan megörökítse.

Ám erre messze nem elegendőek az otthoni képek: minimum fotóstúdióba kell menni, ahol a több órányi kattintgatás eredménye – jó esetben – egy-két vállalható kép, amit aztán lehet mutogatni és persze ajándékozni a rokonságnak.

Takarítani? Most komolyan: minek? Kép forrása: flawlassglam.tumblr.com

Háromfajta anyuka létezik a takarítást illetően: az egyik megállás nélkül, egész nap takarít és pakol, ez a szokás pedig csak fokozódik karácsony tájékán.

A második anyuka magasról tesz a kupira, mert pontosan tudja, hogy pár perc múlva minden pontosan ugyanúgy fog kinézni – ő valóban csak azt rakja odébb, amit tényleg nagyon muszáj.

A harmadik anyuka pedig közbe-közbe nekilát takarítani, de ha teheti, inkább berúgja a játékot a kanapé alá.

A karácsonyi nagytakarításnak egyébként sincs túl sok értelme, gyerek mellett főleg. Az ablakpucolás kész rémálom, mert mire észbe kapsz, ott áll mögötted a lurkó a létrán, és a nagyival amúgy is bohóckodnak egy jót délután, aminek eredményeképpen az összes ablakot telerakják kicsiny, édes, de nagyon koszos és nagyon zsíros kézlenyomatokkal.

Előbb-utóbb mindenki a harmadik típusnál köt ki: a stréberek is feladják karácsonykor, és a nagyon lusták is erőlködnek egy kicsit a látszat kedvéért.