Autista a gyermekem? A betegség első tünetei már kétéves kor előtt észlelhetők

Írta: ,

Az autizmus legelső tünetei általában a gyermek második évében jelentkeznek. Ezek észrevételéhez azonban tapasztalt szakértőnek kell lenni. Nem azért, mert rejtett, alig észlelhető jelekről van szó, hanem mert egy laikus félreértelmezheti a gyermek viselkedését. Természetes, hogy félelmet kelt az édesanyában, ha autisztikus tüneteket vél felfedezni, holott lehet, hogy a kicsi csak a dackorszakba ért vagy egyszerűen nincs kedve egy játékhoz.

Az első tünetek másfél éves korban

A védőnők és a gyermek orvosok speciális tesztet (a neve: CHAT) használnak a betegség korai szűrésére. Ez két részből áll. Az első részben a szülőt kérdezik a gyermek szokásairól, viselkedéseiről. A kérdések közt szerepel, hogy a kicsi (18-24 hónapos gyermek) szeret-e hintázni, térden lovagolni, más gyermekek iránt mutat-e érdeklődést vagy szeret-e felmászni dolgokra? Továbbá szereti-e utánozni a testvérét vagy más gyermekeket? Lényeges szempont még az is, hogy a gyerkőc szokott-e bújócskát, kukucs játékot játszani, hétköznapi cselekedeteket leutánozni, például főzőcskézni, teát készíteni stb.

Ebben a korban még nem minden gyermek beszél, ez normális, ám figyelemfelkeltő lehet, ha nem mutat az ujjával tárgyakra, amelyek érdeklik. Jellemző tünet, hogy egy-egy játékkal az autista kisgyermek feltűnően hosszan matat. A kisautóval nem autózik ilyenkor, csak mélyen belebújva nézegeti a kerekét.

A CHAT-teszt másik részét a szakember tölti ki. Feljegyzi, hogy a gyermek tartotta-e a szemkontaktust, s ha megkérdezte, hol van a lámpa, ajtó, ágy a gyermek képes volt-e felfigyelni a kérdésekre, reagál-e arra, együttműködik-e. A leggyakoribb, hogy a vizsgálat végén megkérik a gyermeket, építsen tornyot kockákból.

A legtöbben erre boldogan hajlandóak is, de a napi rutint figyelembe véve sok kisgyerek ilyenkor már fáradt, nyűgös, nincs kedve az idegen nénivel játszani. Épp ezért fontos, hogy a kiértékelés után pár héttel megismételjék a tesztet, egyetlen vizsgálat alapján nem mondható az senkinek, hogy: Anyuka, az Ön gyermeke autista.

Az autista gyermek folyamatos szorongást érez a szülői közeledéssel kapcsolatban. Egyidejűleg szeretne közelséget, érintést és azt, hogy hagyják őt békén.

Sündisznó dilemma

A legtöbb emberi kapcsolatra jellemző az úgynevezett sündisznó dilemma. Egy szerelem indulásakor, de még a családi életben és a legtöbb barátságban is megjelenik. Az állatmesébe bújtatott hasonlat szerint két sündisznócska, egy téli éjszakán úgy próbált védekezni a hideg ellen, hogy szorosan egymáshoz bújt, s így melegítették egymást. Igen ám, de minél szorosabban bújtak össze, annál inkább szúrták egymást a tüskéikkel; ezért aztán kénytelenek voltak kissé eltávolodni egymástól. Majd hamarosan ismét fázni kezdtek, ezért aztán újra összebújtak, hogy aztán a tüskék miatt megint eltávolodjanak. Végül megtalálták az optimális távolságot, amely mindkettőjüknek megfelelt. Így megy ez a párkapcsolatokban is. A kezdeti, éjjel-nappali összebújások után kell egy kis távolság, különben megfojtjuk a másikat.

A szülő-gyermek kapcsolatban a kamaszkor idején csúcsosodik ki leginkább a sündisznó dilemma. A barátságok terén is egészséges dolog ez, hiszen az egy lakásban, sátorban, nyaralóban töltött napok után jól esik egy kicsit a saját gondolatainkkal foglalkozni, kell egy kis egyedüllét. Az autista gyermek azonban folyamatos szorongást érez ezzel kapcsolatban. Egyidejűleg szeretne közelséget, érintést és azt, hogy hagyják őt békén. Az első néhány életévben még természetes, hogy főleg az érzéseink irányítanak minket, a 4-5 éves gyermek ezzel az érzelmi kettősséggel még képtelen megbirkózni.

Mit ne tegyen a szülő?

Először is ne essen kétségbe. Ha felmerül a gyanú, hogy gyermeke autista, gondoljon arra, hogy bármi is lesz, bármivel kell szembenézniük, akkor is az édesanyja marad. A gyermeknek mindig szüksége lesz rá. Fölösleges az ide tartozó feladatokkal nap mint nap terhelnie. A türelmetlenség, a folyamatos vizsgáztatás azt az érzése kelti az egyébként is összezavart, beszűkült érdeklődésű utódban, hogy nem elég jó az anya számára.

A másik legfontosabb, amit nem tehet meg egy szülő ilyenkor, az hogy becsukja a szemét. A strucc politika miatt megkésett fejlesztés később behozhatatlan lehet. A korai felismerés fontosságára hívják fel a figyelmet a szakemberek is, akiknek sokszor hónapokig, évekig tart felállítani a diagnózist. Egy ugyanis biztos: mindenki más személyiséggel rendelkezik, nincs egyetlen viselkedés, egyetlen tünet sem, amely mindig jelen van, sem olyan, amely egyértelműen kizárná az autizmus diagnózisát.

A betegség nem gyógyítható, de ha időben felfedezik, akkor lehetősége lehet egy autistának is, hogy tanuljon, később dolgozzon, családot alapítson és teljes életet éljen.