A mindent eldöntő és misztikus apa-lánya kapcsolat

Írta: ,

A misztikus apa-lány kapcsolat a születéstől kezdve különleges, egyedi és meg nem ismételhető. Gyermekpszichológusok ujjongva fogadták azokat a kutatási eredményeket, melyek szerint az utóbbi évtizedekben már az apák is megtanultak közelebb kerülni gyermekeikhez, együtt játszanak velük, lekuporodnak hozzájuk a szőnyegre, etetik, fürdetik, altatják őket. Korábban ezek a feladatok kizárólag az anyára hárultak.

Az új hozzáállás sokkal gazdagabbá teszi a gyermek érzelem világát, hiszen apa valahogy mindig másként áll a dolgokhoz, máson nevet, máskor veszíti el a türelmét, legtöbbször fizikailag is óvatosabban bánik a kisgyermekkel, amely a gyengédség fontosságát tanítja meg a kicsiknek.

Kutatások szerint akár már 3-5 éves korban eldőlhet egy kislány esetében, hogy felnőttként hogyan fog viszonyulni a férfiakhoz, milyen párkapcsolatokat fog kialakítani. Felmérések szerint azok a gyermeklányok a legszerencsésebbek, akiket apjuk ebben a kényes időszakban szinte a tenyerén hordoz, királykisasszonyként bánik velük, ugyanakkor viselkedésében, kommunikációjában és az emberi kapcsolataiban stabil képet fest a férfi jellemről. A korai minták meghatározzák, hogy ez a kislány nőként mennyire becsüli önmagát, kialakul-e a női tartása vagy ellenkezőleg: megengedi, hogy becstelenül bánjanak vele, megcsalják, szeretőként tartsák számon.

Az apák viselkedésének és személyiségének a lányuk ébredező szexualitására is nagy hatása van. Általánosan igaz, hogy azok a lányok kezdik hamarabb a szexuális életet, akiknek édesapjuk tartózkodóbb, visszafogottabb jellem. Míg azok, akik szorosabb kapcsolatot ápolnak felmenőjükkel, átlagosan másfél évvel később veszítik el a szüzességüket. Az is megfigyelhető, hogy az egészséges apa-lánya kapcsolatot ápoló lányok felnőve jobban vonzódnak a széles vállú, sportos, dús szemöldökű férfiakhoz, akiket az úgynevezett alfa-hím kategóriába lehet sorolni. Eközben azok a lányok, akiknek kevésbé pozitív a kapcsolatuk a családfenntartóval, inkább a finom vonású, már-már szinte nőies kinézetű férfiakat részesítik előnyben. Ennek oka, hogy ez utóbbi típusba tartozó lányok előtt nincs pozitív férfiminta, így nem feltétlenül a férfiasságot keresik párjukban.

Minden lány életében az első férfi a saját édesapja vagy más olyan felnőtt férfi, aki a legtöbb időt tölti vele. A pubertás idején azonban ennek a misztikus kapcsolatnak egy időre gyengülnie kell. Ha ez nem történik meg, akkor a lánygyermek a felnőtt életét is abban a bűvkörben éli, amely szerint a férfi erősebb, parancsolhat, döntéseket hozhat helyette. Ezáltal szinte esélye sincs kiegyensúlyozott, egyenrangú párkapcsolat kialakítására. A kamaszkori elszakadást néhány lázadó és kalandos év után a visszatalálás követi. Ilyenkor már természetesen nem a gyermek, hanem a felnőtt nő fog újra közelebb kerülni az édesapjához, amely tovább gazdagíthatja az egyébként is különleges viszonyt. Ez az ideális és sajnos a ritkább variáció. Legtöbbször ugyanis az apa egy folyamatos hiányérzetként van jelen a lánya életében.

A távol lévő, külföldön dolgozó, elvált apukák lányai hajlamosabbak a leginkább arra, hogy párkapcsolataikban, házasságukban párjuktól várják el, hogy betöltsék az apai űrt az életükben. Azok az apák, akik uralkodni szeretnek a családjukon, kikövezik lányaik számára az utat az alacsony önbecsülés felé. Ők lesznek azok, akik a rossz szándékú, gyanús, megbízhatatlan férfiak iránt vonzódnak, akik gyakran becsmérlik - akár társaságban is – a viselkedésüket és önálló gondolataikat. Az engedékeny, vajszívű apák eszén már egészen korán, óvodás korban is túljárnak a cseles kislányaik. Élvezik is ezt a játékot. Olyannyira, hogy ezt a jól fejlesztett képességüket felnőtt korban is használják, és ravaszul képesek manipulálni, ha úgy tetszik, a „farkuknál fogva” vezetni a férfiakat.