4 tanács, amit nem érdemes szülőként megfogadni

Írta: ,

Az újdonsült szülőket könnyen elbizonytalaníthatja a sokféle, sokfelől érkező jó tanács, melyekről aztán legtöbbször kiderül, hogy mégsem annyira hasznosak. Ha friss anyuka vagy, azt tanácsoljuk, ezeket engedd el a füled mellett!

Hadd sírjon, legalább tágul a tüdeje!

Valószínűleg ezt a tanácsot a legtöbb anyuka megkapja, jobb esetben egy idősebb rokontól, ismerőstől (hiszen az ő idejükben még ez volt a „divat”), rosszabb esetben egy másik anyukától, aki még ma is ezt az elavult szemléletet követi. Egy anya csupán saját megérzéseit követve aligha hagyná sírni a gyermekét, aki minden esetben valamilyen szükségletét fejezi így ki, nem pedig unalomból bömböl.

Ám ha egy kisbaba folyamatosan azt tapasztalja, hogy hiába kér segítséget sírásával, előbb-utóbb persze leszokik róla, de korántsem azért, hogy végre „jó baba” legyen. Egyszerűen megtanulja, hogy a környezete nem reagál a jelzéseire, ettől pedig csak nő a stressz-szintje, némán szorong. Igaz, hogy sokszor fárasztó minden nyikkanásra reagálni, de hosszú távon megtérül, és a gyerekben azt erősíti, hogy mindig számíthat a szüleire.

Most evett, minek szoptatod megint?

A szigorúan időre történő, általában három-négyóránkénti szoptatáshoz szokott nagymamáknak, rokonoknak furcsa lehet, amikor azt látják, hogy a kisbaba szinte egész nap az édesanyja mellén „lóg”. Ugyanakkor az igény szerinti szoptatás, ahogy elnevezése is sugallja, teljes mértékben a kisbaba igényeit hivatott szolgálni.

Úgy tűnhet, hogy az időre szoptatás a szülőnek egyszerűbb, hiszen tervezni lehet vele, ugyanakkor általában előbb-utóbb szoptatási problémákhoz vezet. Nem érdemes tehát hallgatni az ilyen jellegű tanácsokra, egyszerűen csak a baba jelzéseit kell figyelni, hogy amikor szeretne, mellre kerülhessen. Az pedig korántsem igaz, hogy a kisbabák kizárólag akkor szopiznak, ha éhesek: megnyugvást, biztonságot jelent számukra, valamint az elalvásban is segíti őket.