3 dolog, amit minden kislánynak megtanítunk – Pedig jobb lenne végre elfelejteni

Írta: ,

Lehet, hogy te már nem mondod ezeket, de szinte biztosak vagyunk benne, hogy lesz valahol valaki, aki fogja. Szülőként érdemes megfontolni, hogy ilyenkor közbeszólsz, és jelzed, hogy csak azért, mert lánynak született, nem biztos, hogy ezer éves, elavult szabályokat kell követnie a gyerekednek.

Beszélj szépen!

Mi is úgy gondoljuk, hogy rendkívül fontos (lenne) megtanítani a gyerekeinket arra, hogy egymás iránti tisztelettel, türelemmel és a másikat meghallgatva beszélgessenek. Ennek azonban semmi köze ahhoz, hogy valaki fiú-e vagy lány, hiszen az általános tiszteletadásról, az emberszámba-vevésről van szó, és azt már eszünkbe sem jutna mondani, hogy akkor is mosolyogj és hallgass, amikor valami olyasmi történik, ami ellenedre van, ami nem igazságos, amit nem szeretnél, hogy megtörténjen.

Mégis, amikor a lányokra rászólunk: „Lány létedre így beszélsz?” vagy „Egy ilyen szép kislány nem beszélhet ilyen csúnyán!” azt üzenjük, hogy lányként kétszer is meg kell gondolniuk, mit mondanak, vagy hogy nem állhatnak ki magukért, nem lehetnek asszertívek és nem fogalmazhatnak meg véleményt, esetleg nem lehetnek ők az irányítóak, mert azzal női mivoltukban sérülnének.

Itt az ideje, hogy megtanítsuk a gyerekeinknek – a fiúknak és a lányoknak is – hogy mennyire fontos meghallgatni a másikat, és azt is, hogy joguk van elmondani a véleményüket és kiállni önmagukért, ha pedig ez valakinek nem tetszik, akkor az az ő problémája!

Apa majd megmondja, kivel randizhatsz

Még mindig rengetegszer halljuk, akár csak viccként is, ahogy a lányos apukák arról beszélnek, miféle szabályoknak kell majd megfelelnie lányuk leendő udvarlójának. Az igazság azonban az, hogy ezeket a szabályokat egyetlen embernek van joga felállítani, és az maga a lány gyermek. Nem akarunk álszentek lenni, persze megértjük mi, hogy nehéz lehet elfogadni, hogy valaki, aki szinte a múlt héten még színes nyálbuborékot fújva aludt a vállunkon, most az éjszaka közepén a házunkon kívül van, ráadásul egy férfival, aki esetleg nekünk nem is tetszik.

Mégis tiszteletben kell tartania mindenkinek, hogy a lánya, ahogy felnő, önmaga rendelkezik a saját teste és érzelmei fölött, és a döntéseibe még bizony apának sincs beleszólása. (Nyilván ésszerű keretek között, persze – ha a 16 évesünk éppen készül lelépni egy cirkusznak álcázott, mókusokat áldozó szektával, akkor azért érdemes szólni valamit. De az, hogy nevetségesnek találjuk aktuális szerelme frizuráját, lássuk be, nem erre a lapra tartozik.)

Ideális partnert választani persze nem egyszerű feladat, és azt sem mondjuk, hogy nincs felelőssége ezen a téren az apáknak: a szüleink kapcsolata, akár egymással, akár velünk, sokáig mintaként állhat előttünk.

Egy olyan apa, aki partnerként áll a felesége mellett, aki azt érezteti a lányával, hogy gyönyörű, okos és érdekes személyiség, akit érdemes meghallgatni és akivel jó dolog leülni játszani – mert a gyereket éppen ez teszi boldoggá – sokat tehet azért, hogy a lánya későbbi partnerétől is ugyanezt a tiszteletet várja el.

Mindez persze sokkal több időt és energiát igényel, mint vicceseket mondani a kanapén ülve a jövőbeli vőről meg egy légpuskáról, mégis azt mondjuk, megéri.

Ezt tudnod kell, ha férjhez akarsz menni!

Mi oldja a vízkövet, mi a jó pacalpörkölt titka és hogyan kell zoknit stoppolni… Nem azt mondjuk, mindegyik hasznos tudás, de érdemesebb lenne azért tanítani a gyermekeinknek különféle képességeket és ismereteket, hogy azzal csak úgy, maguk is boldoguljanak majd az életben, nem pedig azért, hogy ezzel majd kiszolgálhassanak egy másik embert.

Bármilyen hihetetlen is, de lassan elmúlni látszik a kor, amikor egy lány életének sikerét az határozza meg, hogy milyen ügyesen fogott magának férjet, ráadásul feltételezzük, hogy senki nem szeretné, ha gyönyörű, okos gyermekét valaki azért venné feleségül, mert jó húslevest csinál – nem mintha az hátrány lenne, de azért reméljük, hogy akivel készül összekötni az életét, az majd mégis többet is lát benne, mint a konyhatündért.

Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nem biztos, hogy csemetéd úgy dönt, hogy valaha is férjhez megy. A boldogságot ugyanis nagyon sok helyen, nagyon sokféle módon meg lehet találni, és talán jobb rábízni, hogy ő a sajátját hol keresi majd.