Ebben az életkorban házasodnak a legtöbben – Te melyik irányba görbíted a statisztikát?

Írta: ,

Ti tervezitek az esküvőt, vagy már túl vagytok rajta? Kíváncsi vagy, hogy másokhoz képest korábban vagy később mentél férjhez? Bár nem versenyről van szó, és még csak azt sem mondjuk, hogy papír igazolja a szerelmet, mindig érdekes arról olvasni, mások vajon hogy állnak a kérdéshez.

Egyre tolódik az első házasságkötés kora

A legfrissebb, 2017-es adatok szerint az Amerikai Egyesült Államokban a házasulók átlagéletkora az első frigyre lépéskor a nőknél 27,4 év, a férfiaknál 29,5 év. Ugyanitt 1990-ben a nőknél ez 24, 1980-ban 22, az ’50-es években pedig csak 20 év volt.

A KSH adatai szerint a a magyar férfiak döntő többsége 30-34 éves korában nősül, a legtöbb nő pedig 25-29 éves kora között áll anyakönyvvezető elé.

Magyarországon 2013-ban a menyasszonyok átlagos életkora a házasságkötéskor 32,8 év volt, a 2014-es adatok szerint a magyar házasodók átlagéletkora az első frigyre lépéskor is viszonylag magas: a férfiaké 32,5 év, a nőké 29,7 év. 1990-ben ez a férfiak esetében még csak 24,7, a nőknél pedig 22 év volt.

A különböző országokból érkező adatok egymás mellé tételekor azonban a demográfia.hu szerint figyelembe kell venni, hogy „míg Magyarországon és Európában jellemzően az átlagos, az USA-ban és más kontinenseken a medián életkorral szokták jellemezni a házasságokat, az Eurostat pedig jellemzően az első házasságkötéskori átlagos életkort közli országonként. Mivel a három érték ugyanazon országra és évre kiszámolva is jelentősen eltérhet egymástól, mindig érdemes figyelni rá, nehogy az „almát a körtével” hasonlítsuk össze.”

Mi az oka a „kései” házasodási kedvnek?

Dr. Brandy Engler párterapeuta szerint a házasságkötés korának kitolódása alapvetően két okban keresendő: az egyik, hogy egyre több ember látja úgy, hogy előbb tanulni, karriert építeni szeretne, és erre a lehetősége is megvan. Míg alig néhány évtizede a házasodás volt az „elvárás” a fiatal felnőttek felé, ma a környezet elfogadóbb, és azt veszi természetesnek, ha a 20-as éveikben járók egyelőre a saját életük alakításával vannak elfoglalva.

A másik ok részben ebből is következik: a fiatal felnőttek ugyanis ennek megfelelően kisebb arányban keresnek komoly kapcsolatokat, és ritkábban vannak hosszú távú terveik, inkább csak szórakozni, jól érezni szeretnék magukat egy kapcsolatban, emiatt pedig több időre van szükségük ahhoz is, hogy megtanulják azokat a képességeket, amelyek egy hosszabb távú kapcsolatot működtetnek, és amelyek a házassághoz is elengedhetetlenek – a kommunikációt, a kompromisszumkészséget.

A kutatók ugyanakkor sietnek megjegyezni, hogy a statisztikák önmagukban félrevezetőek lehetnek, hiszen a számok nem feltétlenül jelzik azt, hogy manapság sokkal később állapodnak meg az emberek. Lehet, hogy valakinek már most is komoly és tartós kapcsolata van a húszas évei elején, de egyre több pár dönt úgy, hogy néhány évig együtt él, mielőtt oltár elé vonulni, és vagy egészen késői életkorra tolja ki a házasságkötést – például csak a gyerekvállalás idejére – vagy egyáltalán nem is érzi szükségét annak, hogy papírt szerezzen a kapcsolatukról.