Válj okosan! Ezeket tudd, ha bíróságra készülsz

Írta: ,

Megdöbbentő adat, hogy ma Magyarországon a házasságkötések mintegy háromnegyede válással végződik, amelyek 71%-át a feleség kezdeményezi. A válás legfőbb okai közé tartozik a megcsalás, a hűtlenség és az alkoholizmus. Ha az egykor oly szép házasságod végképp zátonyra futott, interjúnkból megtudhatod, mikkel érdemes tisztában lenni, ha bontóperre adod a fejed. Dr. Bertók Judit ügyvédet kérdeztünk.

Hogyan kezdjünk hozzá a hivatalos ügyintézéshez, ha megszületik a döntés: válni akarok?

A válókereset elindítható a bíróság épületében lévő polgári irodákon beszerzett nyomtatvánnyal, vagy a bírósági panasznapokon való jegyzőkönyvbe vétellel, 30 000 Ft illetékbélyegben történő eljárási költség befizetésével. Ha a válni akaró fél ügyvédet bíz meg a per lebonyolítására, úgy a keresetlevelet a jogi képviselő nyújtja be. Lehetőség van költségmentességet kérni, ennek elbírálása a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonya alapján történik. Ha a bíróság jóváhagyja a kérelmet, azzal eltekint a 30 000 Ft-os eljárási költségtől, vagy amennyiben a felek a házasság felbontását közösen kérik, úgy a felekre eső költség 15-15 000 Ft összeg a megfizetésétől. Ún. költségfeljegyzés iránti kérelem benyújtása is lehetséges, ez esetben a per befejezésekor, az ítéletben meghatározott költséget a költségfeljegyzési joggal rendelkező fél csak utólag fizeti meg.

Jellemzően nők vagy férfiak bízzák meg válóper lebonyolításával?

Több mint tíz év szakmai tapasztalat alapján legtöbbször női ügyfelet képviseltem, bár egyre több férfi bátorodik fel szülői felügyeleti jog gyakorlása iránti kereset megindítására, illetőleg a gyermekkel való kapcsolattartás rendezésére.

Mikor érdemes ügyvédet fogadni?

Jogi képviselet igénybevétele a bonyolultabb ügyeknél célszerű, annak ellenére, hogy az ügyvéd nélkül eljáró felek részére a bontópert tárgyaló bírónak kioktatási kötelezettsége van. Jogi képviselőhöz fordulni elsősorban akkor érdemes, ha a felek nem tudnak megállapodni a házasság felbontása járulékos kérdéseiben. Tapasztalatom szerint a felek érzelmileg még oly módon érintve vannak a per egésze alatt, hogy képtelenek objektíven szemlélni a saját ügyüket, képtelenek képviselni saját érdekeiket. Ez még inkább jellemző azon ügyfeleknél, ahol kiskorú gyermekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlásáról és kapcsolattartás szabályozásáról, vagy a gyermek tartásának rendezéséről is szó esik.

Mennyi idő alatt zajlik le egy ilyen eljárás?

Ha a felek a házasság felbontását közösen kérik és mindenben meg tudtak állapodni, úgy a bírósági procedúra csupán két tárgyalással lezárható, ami megközelítőleg fél év. Természetesen a bíróság leterheltségétől függ, hogy mennyire gyorsan tűzi ki az első tárgyalást. A per első, ún. békítő tárgyalását követően a feleknek 3 hónap áll rendelkezésükre, hogy a per folytatása iránti kérelmet benyújtsák. Ha ezt elmulasztják, a per megszűnik. Tanácsom, hogy a határidőkre érdemes odafigyelni.

Ha kiskorú gyermek is érintett a válásban, az mennyiben befolyásolja a per menetét?

A felek közötti gyermekekkel kapcsolatos jogvita lényegesen elnyújtja a bíróság előtti eljárást. Az új Ptk. hatálybalépése óta eltelt időben a bírói gyakorlat is kezd kiforrni a szülői felügyelet, és kapcsolattartás, valamint a gyermekek tartásának rendezése körében. Míg a korábbi Ptk. szabályozása gyermekelhelyezést említ, úgy a jelenlegi szabályozás a szülői felügyeleti jog fogalmát használja. Ha a felek közös szülői felügyelet gyakorlásáról döntenek, úgy a gyermekkel való kapcsolattartást nem kell szabályozni, kizárólag a gyermek lakóhelyét kell meghatározni. Az új családjogi könyv tág teret ad a felek megállapodásának. Szintén gyakorlati tapasztalat, hogy a felek még ha kiválóan is tudnak együttműködni, a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozásának írásbeli rögzítését kifejezetten igénylik. Ehhez akár a per megkezdése előtt mediátor, vagy jogi képviselő igénybevétele tanácsos, hiszen lényegesen megkönnyíti a felek közti kommunikációt.

Álomválásnak nevezhető, ha a házastársak meg tudnak egyezni a házasság felbontásával kapcsolatos összes kérdésben. De mi van azonban akkor, ha nincsenek közös döntések? Tovább megyek: ha a társ nem akarja a válást?

A másik fél beleegyezése nem feltétele annak, hogy a házasság felbontása kezdeményezhető legyen,   valamint végül megtörténhessen.

Vagyis aki el akar válni, az el is fog ilyen vagy olyan megállapodással?

Pontosan.

Mit érdemes tudni a gyermektartásdíjról? Milyen összegre számíthat az, aki a gyermeket ténylegesen neveli?

A gyermektartásdíj összegének megállapítása során a tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni. A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó. A későbbi bíróságra járásokat elkerülendően érdemes már a keresetben igényleni a tartásdíj összegének KSH által meghatározott fogyasztói árindex alapján történő módosulását kérni. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől külön élő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.

Tudtommal gyakori, hogy a szülők nem tudnak megállapodni a tartásdíj összegéről. Ekkor mi a mérvadó?

Ez esetben a bíróság dönt az alábbi szempontokat figyelembe véve: a gyermek indokolt szükségletei; mindkét szülő jövedelme és vagyoni helyzete; a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermek és azok a gyermekek, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelme; a gyermeknek és az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátások.

Azt, hogy milyen összegű gyermektartásdíj követelhető a másik féltől, általánosságban megállapítani nem lehet, hiszen van olyan, hogy kiemelten magas bérjövedelemmel rendelkezik a tartásra kötelezett fél, azonban előfordul az az eset is, hogy a tényleges jövedelem a minimálbér határát súrolja, így a gyermektartásdíj összegét a fentebb felsorolt szempontok figyelembe vételével a bírói gyakorlat megközelítőleg gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ának megfelelően állapítja meg.

Szintén sokszor hallani, hogy a másik fél nem akar gyerektartást fizetni, vagy csak a jövedelméhez képest méltatlan összeget kínál fel. Mit lehet ilyenkor tenni?

Gyakori a perekben, hogy a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett fél a tényleges keresetéhez képest alacsonyabb bérrel, vagy minimálbérrel van bejelentve, illetőleg egyéb jövedelemmel is rendelkezik, vagy igyekszik eltitkolni a másik fél előtt a tényleges jövedelmét. Ebben az esetben bizonyítási eljárás folytatása szükséges arra nézve, hogy a tényleges jövedelem megállapítható legyen. Akár tanúkkal, vagy egyéb dokumentumokkal (másik féltől származó email-ekkel), megtakarítási számlák bekérésével is igazolható a másik fél valós jövedelme.

Továbbá a gyermekek szükségleteinek igazolására érdemes gyűjteni az élelmiszerre, ruházatra kiadott összegekről a vásárlást igazoló nyugtákat, a különórák díjainak befizetését igazoló dokumentumokat, gyermekek táborozásáról szóló dokumentumokat. Ebben a körben számolhatók el a gyermekek lakhatásával kapcsolatos költségek is, úgy mint rezsiköltség. A bírósági eljárást lényegesen megkönnyíti a rendezett formában, havi kimutatással levezetett, akár táblázatos költségbontás. Természetesen a bejegyzett tételek igazolása is szükséges.