Koronavírus: Az otthoni karantén eredménye baby boom lesz?

Szőke Angéla
Írta: ,

1977-ben New Yorkban egy villámcsapás okozta áramkimaradás mintegy 8 millió embert érintett. Az emberek 25 órán keresztül maradtak áram nélkül és tömegesen kezdtek el fosztogatni és gyújtogatni. Azonban nemcsak ez lett az eredménye a történteknek, hanem egy baby boom is: kilenc hónappal később ugyanis több gyerek született a megszokottnál. Ha egy egynapos áramszünet képes volt egy kisebb népességrobbanást eredményezni, mire számíthatunk most, amikor az egész világ otthon csücsül a koronavírus miatt?

A világjárvány megfékezésére a szakemberek szerint a leghatásosabb fegyver a „social distancing”, azaz a közösségi távolságtartás. Az iskolák, üzemek bezártak, aki tud, otthonról dolgozik és minden esemény elmarad. De mihez kezd az ember, ha kénytelen heteken keresztül otthon kuksolni? Valóban emelkedik majd a születések száma emiatt?

Dr. Michael Cackovic, az Ohio állambeli Wexner Egyetem vezető szülészeti és magzati orvostan-kutatója nyilatkozott a Rompernek ezzel kapcsolatban és szerinte az összefüggés nem egyértelmű.

„Rengeteg olyan cikk jelenik meg, ami arról szól, hogy egy embereket otthonmaradásra kényszerítő tényező után megnövekedett a születések száma, de a tudományos jelentések elég vegyes eredménnyel próbálták igazolni ezt a jelenséget.”

Több olyan feljegyzés van, ami azt állítja, hogy például egy hosszan tartó hóvihar vagy hurrikánveszély után megnő a terhességek száma. 2013-ban a CBS News lehozott egy riportot, miszerint a Sandy szupervihar után is volt egy érezhető baby boom Amerika keleti partján. Ugyanerről a jelenségről számolt be a Boston Globe egy 1978-as new-englandi hóvihar után és a 2017-es Harvey hurrikán után is, ami Texast sújtotta. 

Cackovic szerint azonban az ok nemcsak abban keresendő, hogy akik otthon unatkoznak, azok többször szexelnek – habár természetesen ez is közrejátszik – hanem abban is, hogy a katasztrófák összehozzák az embereket. 

„Ez egy természetes emberi reakció a traumára és a veszteségre. Ilyenkor mindenkinek nagyobb szüksége van stabilitásra, szerettei támogatására és biztonságra, így ilyen időkben érzelmileg szorosabban kötődünk egymáshoz, mint mikor minden rendben van.”

anatols/depositphotos.com

A spanyolnátha 1918-1919 között tombolt és Norvégiában valóban rengeteg gyerek született 1920-ban, de a kutatók szerint ez nemcsak a járványnak volt köszönhető. Egyrészt a spanyolnátha idején a betegség következtében sok nő elvetélt, másrészt a katonák akkor tértek haza az első világháborúból, így a baby boom mondhatni elkerülhetetlen volt. A koronavírus egyelőre nem hozható összefüggésbe vetélésekkel és két olyan esetet is feljegyeztek, ahol az anya elkapta a fertőzést, de egészséges babának adott életet. 

Egy amerikai orvosi lapban 2012-ben publikált cikk arról értekezett, hogy veszély esetén ugyan a leggyakoribb viselkedésforma a „fight or flight”, azaz a harcolj vagy menekülj reakció, de az emberek utána a „tend and befriend” azaz a „gondoskodj és barátkozz” pszichológiai viselkedéshez nyúlnak, ha a stressz által kiváltott közösségi magatartást nézzük.

Ezért van az, hogy egy trauma összehozza az embereket: elhidegült barátok kibékülnek, családi konfliktusok rendeződnek és a szerelmesekben még inkább elmélyülnek az egymás ránt táplált gyengéd érzelmek. 

Hogy lesz-e baby boom a koronavírus pandémia után? Valószínű, hiszen mondhatni minden adott hozzá: még nem volt példa rá a világtörténelemben, hogy szinte az egész világ önkéntes karanténba vonuljon és bezárkózzon. Egyelőre azt sem tudjuk, mikor ér véget a járvány, de kíváncsian várjuk, mennyivel több baba fog születni a következő kilenc hónapban. 

Fókuszban

Ideje lenne mindenkinek áttérni! Az NKM E-számla jó a környezetnek, az ügyfélnek és most a kórháznak is

Így tanítsd meg a gyerekednek, mi a jó és a rossz érintés

Egy mobil, amivel bátran villoghatsz, de nem kerül egy vagyonba

Tiszta lakás, ragyogó jókedv