Hogyan kezeld az anyósodat, ha nem kedveled?

Írta: ,

Újabb kényes témához érkeztünk, ugyanis arra kértük meg néhány olvasónkat, írják meg, hogyan alakították ki anyósukkal a jelenleg fennálló, normális kapcsolatukat. Tapasztalataik talán neked is segítenek abban, hogyan kezeld a szerelmed édesanyját, ha nem kedveled...

Zsuzsi (32), orvoslátogató

„Eleinte nagyon nem kedveltem az anyósomat, és ha őszinte akarok lenni, a helyzet azóta is maximum egy kicsit javult.

Már nem is titkolom a párom előtt, de azért nem szidalmazom. Tudja, hogy mik azok a dolgok, amikben nagyon nem értek vele egyet, de azért szándékosan ki szoktam hangsúlyozni egy-egy jó tulajdonságát előtte, hogy úgy érezze, nem olyan rossz a helyzet.

Például amikor arról van szó, hogy mindenbe belekotnyeleskedik, hozzáteszem, milyen jól bánik az unokáival (nekünk még nincs gyerekünk, csak sógornőmnél látom). Ugyanígy viselkedem az anyóssal is: van, amiben nem engedek, de amiben egy kicsit is úgy érzem, hogy jót csinál, hosszasan ajnározom (mondjuk a húslevesét). Hiába, kell az önbizalmának, és így mindketten megnyugodhatunk.”

Andi (38), rendezvényszervező

„Szerencsém van, mert az anyósom nagyon kedves nő volt, viszont a gyerekekkel kapcsolatban voltak nézeteltéréseink, mert amikor kisebb korukban nála nyaraltak, folyton halálra etette őket. Eleinte a férjemet kértem meg, hogy beszéljen vele (persze ő túl finomkodó volt, így nem lett eredménye), aztán én célozgattam óvatosan, de semmi értelme nem volt.

Szóval rájöttem, hogy ahogy általában, itt is az működik, ha valakinek kerek perec megmondod a véleményedet. Persze, hogy ne legyen sértődés, szépen elmagyaráztam, miért olyan fontos ez, és hogy ma már másképp mennek a dolgok.”