Kipakolnak a szülésznők: a legelképesztőbb sztorik a szülőszobából

Írta: ,

A szülészeten sok minden megtörténik, amire az ember nem lehet felkészülve, és az új élet néha a sokat látott szülésznőket is meglepő körülmények között érkezik. Az alábbi sztorikat a Women’s Healthmag-gel osztották meg praktizáló szülészek és bábák.

Táncos szülés

„Tavaly januárban egy fiatal anyukához hívtak a kórházba, aki első gyermekének, egy kislánynak készült életet adni. A korábbi találkozónkon beszélt nekem arról, hogy mennyire fél a szüléstől, és hogy szorong az ismeretlen élmény és a fájdalom miatt, ezért tudtam, hogy különösen érzékeny esettel lesz dolgom.

Amikor a kórházba értem, a kismamának már erős fájdalmai voltak, ezért nagyon gyorsan kellett cselekednem. Hirtelen azt javasoltam neki, és az aggódó apukának, hogy táncoljanak bachatát, a Dominikai Köztársaságban ismert páros táncot. Úgy néztek rám, mint akinek két feje van, de elmagyaráztam nekik, hogy a mozgás természetes fájdalomcsillapítóként hat, és a fájások között segíthet ellazulni az anyukának. Ugyan a szülőszobai tánc fájdalomcsillapító hatása korántsem elfogadott tény, de ebben az esetben valóban segített, hogy lefoglalja a párt, könnyebben teljen az idő, és ami a legfontosabb, a minimumon tartotta a stressz-szintet, így ennek az anyukának az esetében valóban könnyebbé tette a szülést.

A hölgy hamarosan gyönyörű, egészséges kislánynak adott életet, aki ha egyszer megtanul járni, minden bizonnyal imádni fogja a spanyol zenét.” – Nyra Zaracho, dúla

SMS-ező anyuka

„Egyszer világra segítettem egy babát, akinek az anyukája végig a kezében tartotta a telefonját, ami szüntelenül pittyegett – megállás nélkül üzeneteket kapott, amikre válaszolt is. Már a kitolásnál tartottunk, amikor észrevettem, hogy még mindig a kezében van a telefonja, és két nyomás között folytatja a pötyögést.

Csak akkor tette le a készüléket, amikor megkértem rá, hogy fogja meg, és húzza fel a lábait. Amikor a baba megszületett, ahogy minden esetben, az anyuka hasára fektettem, és ekkor vettem észre, hogy ismét a kezében van a telefon – üzenetet készült írni, anélkül, hogy igazán ránézett volna a gyerekre. Megkértem, hogy tegye le a telefonját, amire azt mondta, hogy de el kell mondania mindenkinek, hogy megérkezett a gyerek. Elmagyaráztam neki, hogy ez az egyetlen lehetősége arra, hogy az első és legfontosabb kötődést kialakítsa közte, és a babája között, és hogy mennyire fontos ez a születés utáni néhány pillanat. Mindenki más tud várni.

A babád nem várhat – mondtam neki, mire végre letette a mobilját, és akkor először belenézett a baba szemébe, majd végre megpuszilta.” – Anonim