A gének és az életszemlélet hatása a gyerekek fejlődésére

Írta: ,

Hogyan befolyásolja a szülők gondolkodásmódja a gyermekek fejlődését? Hogyan módosíthatunk öröklött tulajdonságokon és lehetőségeken?

A szülői hatás

Nagyon sokáig az volt az általános szemlélet a nevelésben, hogy a szülők feladata a gének továbbadásán kívül a gyerekek etetése és ruházása, és hogy ezek biztosítása mellett a gének majd megteszik a magukét.

Ez a gondolkodásmód ingatag alapokra épült, hiszen tudjuk, hogy minden gyereknek más a jelleme, még a családokon belül is, ezért a nevelésükben nem válnak be ugyanazok a szabályok, ez pedig különösen nem.

A szülőknek igenis meghatározó szerepük van gyermekeik testi és lelki adottságainak gyarapításában, a gyermekek fogantatása és ellátása mellett is. 

Tanulás az anyaméhben

A szülői hatás már az anyaméhre is kiterjed.

Bebizonyosodott, hogy az agy már a várandósság első harmadában elkezdi működését, így a magzatnak már van emlékezete, és érez fájdalmat.

Megdőlt Freud elmélete, mely szerint az emberek nem emlékeznek arra, hogy mi történt három-négy éves koruk előtt. A magzat és az újszülött egyáltalán nem egyszerű élőlény: tanul és emlékezik, mivel idegrendszerének óriási a befogadó képessége, tevékenysége pedig igen szerteágazó.

Ennek az életszakasznak az emlékezetét az idegélettan „rejtett memóriának” nevezi. 

Programozás

Az életminőség az anyaméhben igen fontos, befolyásolja a test későbbi működését is. Beprogramozza a betegségekre (cukorbetegségre, elhízásra, hangulathullámzásra, autizmusra és sok más rendellenességre) való hajlamot.

Ezek a programozó hatások nem genetikai, hanem epigenetikai történések. Olyan környezeti jelzések, amelyek befolyásolják a géntevékenységet. A szülőknek lehetőségük van javítani a méhen belüli körülményeken, és ezáltal formálni gyerekeik életét. 

Epigenetikai hatások

A szülők ráhatással lehetnek gyermekeik genetikai-lelki fejlődésére. Bizonyossá vált, hogy nem genetikus úton is átkerülnek tulajdonságok az utódokra. A fejlődésben lévő agy a környezetből kapja a legtöbb ingert. Ezek kihatnak a gének kifejeződésére, és az idegpályák között létrejövő összeköttetések bonyolultságára, a gyermeki intelligenciára.

Cikkünk alapjául Dr. Bruce Lipton: Tudat, a belső teremtő (Édesvíz Kiadó, 2006) c. könyve szolgált.