5 inspiráló nő a történelemből, akiről elnevezheted a gyerekedet

Írta: ,

Van, aki a családi hagyományt vinné tovább, van, akinek a hangzás, vagy a jelentés fontos, és olyan is van, aki szeretné, ha a gyermeke egy olyan ember nevét vinné tovább, aki inspirációt jelenthet majd a számára. Ha lányneveket keresel, akkor például az alábbiak is számításba jöhetnek.

Inez – Sor Juana Inés de la Cruz Kép forrása: hu.wikipedia.org

1/5 Inez – Sor Juana Inés de la Cruz

A 17. századi költőnő Mexikó városban látta meg a napvilágot, egy olyan korban, amikor a nők taníttatása finoman szólva sem volt prioritás – sőt, mondjuk ki, egyenesen veszedelmesnek tartották azokat a nőket, akiken a hímzésen kívül más is érdekelt.

Sor Juana Inés de la Cruz ebben a korban önállósította magát, és kezdte el falni a nagyapja könyvtárában található irodalmat, hogy később maga is költővé váljon.

Mivel nem rettent meg attól sem, hogy szerelmes verseket írjon, volt néhány botránya élete során – hiszen nem elég, hogy nő létére írt, még a vágyainak is hangot mert adni.

Lehet, hogy mai szemmel nem tűnik nagy dolognak, amit tett, de biztos, hogy Juana Inés egy újító szellemű forradalmár volt, aki hitt abban, amit csinált.

Ida – Ida B. Wells-Barnett Kép forrása: hu.wikipedia.org

2/5 Ida – Ida B. Wells-Barnett

Az 1862-ben született Ida remek újságíró, és persze szüfrazsett volt, aki akkor is az igazság és becsület mellett harcolt, amikor a komplett maffia próbálta „jobb belátásra bírni”.

Miután három barátját meglincselték – ami ebben a korban gyakran lett azok végzete, akik például az esélyegyenlőségért emelték fel a szavukat, vagy mentek utcára – Ida oknyomozásba kezdett, és a lapjának, a The Free Speach-nek meg is írta az esetet.

Válaszul a helyi maffia megsemmisítette a szerkesztőséget.

Ida azonban egyáltalán nem rémült meg, és folytatta a munkáját, élete végéig újságíró és aktivista maradt, aki többek között az afro-amerikai nők jogaiért is aktívan kiállt.

Róza – Rosa Luxemburg Kép forrása: hu.wikipedia.org

3/5 Róza – Rosa Luxemburg

A Róza egyébként is kezd visszatérni a divatba, ráadásul ezt a szép nevet korábban olyanok is viselték már, mint Rosa Luxemburg, a lengyel-német származású újságíró és aktivista, aki cikkeit még bebörtönzése után is megírta, és kicsempészte a cellájából, hogy megjelenhessenek.

Az írás mellett Rosa arra is szakított időt, hogy barátnőit – akik közül a korra jellemzően sokan egyszerűen gyerekstátuszban voltak a férjük mellett, és mindenről a fejük fölött döntöttek – arra biztassa, hogy álljanak ki magukért, és hallassák a saját hangjukat a politikában.

Vilma – Hugonnai Vilma Kép forrása: hu.wikipedia.org

4/5 Vilma – Hugonnai Vilma

Az első magyar orvosnő Zürichig ment, hogy egyetemre járhasson – ez volt ugyanis az egyetlen hely, ahol a képzésre nők is beiratkozhattak, természetesen csak a férj engedélyével, Hugonnai Vilma ezt megkapta, anyagi támogatásra azonban nem számíthatott, így tanulmányai alatt saját magát tartotta el.

Bár diplomáját idehaza csak sokkal-sokkal később ismerték el (pusztán azért, mert a nőket nem tartották alkalmasnak a szellemi pályákra), Vilma addig is szülésznőként dolgozott, és házassága felbomlása után ebből a munkából tartotta el a családját.

Nem mellesleg pedig úttörője volt a hazai nőjogi mozgalmaknak, és sokat tett azért, hogy a nők is egyetemre járhassanak.

Flóra – Sass Flóra Kép forrása: hu.wikipedia.org

5/5 Flóra – Sass Flóra

1841-ben (egyes források szerint ’42-ben), Erdélyben született, de a családot a történelem ide-oda vetette, és Flóra végül kislány korában rabszolgasorba került.

10 év szolgaság után a felfedező, Samuel White Baker megváltja, és feleségül veszi, utazásaik során egyenjogú társak, együtt járják Afrikát, és együtt fedezik fel az Albert-tavat.

Halála után került elő naplója, amit ugyan nem a nyilvánosságnak szánt, mégis az egyik leghitelesebb, leggazdagabb forrása lesz a gyarmatosítást, illetve az Afrikában élő bennszülöttek mindennapjait kutatóknak.