Ezért vagy képtelen megválni a régi ruháidtól

Írta: ,

A nemrég még divatos, az emlékek és a kényelem kapcsán imádott ruhadarabjainktól igen nehezen válunk meg. Ezeket a ruhadarabokat illetik a „katasztrófa” jelzővel is, mégis ezek a ruhadarabok azok, melyeket képtelenek vagyunk kidobni…

A ruházat célja

A ruha elsődleges célja, hogy a testet takarja, melegítse, védje. Másodlagos célja az önkifejezés.

Vannak ruhadarabok, amik szinte mindenkinek jól – vagy viszonylag tűrhetően – állnak, és vannak olyan ruhadarabok, melyek még akkor sem állnak jól valakinek, ha alkatilag, színben és szabásban elvileg pont stimmelne minden.

Miért? Mert a ruhát viselni kell tudni. Sőt, a helyzetet is, melyben a ruha „szerepel”, viselni kell tudni.

Az igazi divat kizárólag stílus. Nem kihívó, nem szuper-szexi, hanem természetesen, erőlködésmentesen szép, felveheti fiatal és öreg egyaránt. Éppen ez vonzza a tekintetet, éppen ezért örök.

Ami ezeken a ruhákon, szabásvonalakon kívül esik, az mind csak „múló románc”, szezonális divat. Olyan ruhák lesznek belőlük, melyek valami miatt a szívünkhöz, szekrényünkhöz nőttek, feleslegesen.

A kidobhatatlan szexis cuccok

Ide tartozik a necc harisnya, a platform cipő, a furcsa mintás leggings-ek, az utcai viseletre alkalmas míderek, feliratos pulcsik és a mély dekoltázsú alkalmi ruhák, melyekben számtalan jó buli pillanatot élt meg az ember.

Azért nehéz tőlük megszabadulni, mert ezek azok a ruhadarabok, amikben igazán nőies nőnek érezte magát az ember egy-egy estére.

Úgy gondoljuk, hogy elférnek a szekrényben, jók lesznek még valahová.

Ám amikor ismét magunkra húzzuk őket, rájövünk, hogy a ruha felvételével nem húzzuk újra magunkra a régi életérzést. Anyaguk sem kortalan, és nem ragyogunk benne, hanem inkább erőltetettnek hat.

Megoldás lehet az ajándékozás, a zsibvásáron  és interneten való eladás. Jó ötletnek tűnik az, hogy legyen egy emlékdobozunk, melybe minden évből a legjobb emléket hordozó ruhát tesszük, egy kis levélkével, ami saját magunknak szól, ha emlékezni akarunk.