A kétségbeesés monológja, avagy pánik az első randi előtt (x)

Írta: ,

A szerelemkereső szívek mind valami olyanra vágynak, amilyen még nem volt az eddigi életükben. Ami valamiben más. Érzik, hogy valahol odakint vár rájuk, minden pillanatban keresik, még ha olykor nem is tudatosan. És sokan vagyunk, akik teljesen ráfeszülünk, és nagyon meg akarjuk találni... 

Na, kérem szépen, ilyenkor kell elengedni, és akkor megkapod! Ez a jól bevált közhely, tetszik vagy sem, nagyon jól működik. ;) Tapasztalatból mondom, hiszen az én ajtómon is akkor kopogtatott a herceg, amikor mindenről szólt az életem, csak a szerelem utáni hajszáról nem. De nem akarom elkiabálni a dolgot, hiszen még csak az első randira készülök...

Ezzel el is érkeztünk az Atayaúristen, mit vegyek fel a randira??! című fejezet első felvonásához, ami egy hurrikán erejével söpör végig először az elmémben, utána pedig a gardróbomon…

De most komolyan… Mit vegyek fel az első randira?! Jó, dolgozni elegánsan járok. A kosztüm, blúz és szövetnadrág tökéletesen kielégíti a munkahelyi dress code-ot… Szabadidőmben kényelmes tréning, „játszós” ruha, vagy farmer és tornacipő egy laza kabáttal…

Igen, minden alkalomra megvan a megfelelő ruha, de egy randi az más. Nem vehetem fel az ezer éves, kitérdelt „maci nacit”, mert akkor a leendő lovagom hanyatt-homlok menekülni fog... Meg kell találnom azt a szettet, ami passzol a stílusomhoz, amiben jól érzem magam, és persze amiben vonzó vagyok... A kétségbeesés piros gombja fel-felgyullad, de érzem, hogy pár óra múlva már megállás nélkül égni fog.

Szégyenkezve konstatálom, és nagyon halkan jegyzem meg magamban a nők himnuszának első sorát… Pszt, csak nagyon halkan… „Nincs egy rongyom, amit felvegyek”.

Remélem senki nem hallotta és nem gondolja azt, hogy a kétségbeesett tanácstalanság nagy hatással van a közelgő randimra. Á, dehogy. Felcsendülnek füleimben drága nagymamám szavai: Látod, kislányom, ha csak egy ruhád lenne, akkor nem kerülne előtérbe ez a probléma! Igen, mama, csókolom, tudom, de a divatnak hála ma már szinte minden nő ruhafüggő, persze csakis a maga módján. Szóval a problémám még mindig adott. Mit vegyek fel?!