Ilyen trükkökkel csábít vásárlásra a fast fashion

Szabó Erzsébet
Írta: ,
Ilyen trükkökkel csábít vásárlásra a fast fashion

Kép forrása: Gustavo Fring/pexels.com

Számos oka van annak, hogy imádom a second hand üzleteket és a csereberéket – ott a kedvező ár, a keresgélés élménye, vagy éppen az, hogy a választott ruha jóval kisebb eséllyel jön majd velem szembe az utcán. Amióta viszont próbálok tudatosabban élni, nem csak az étkezésemet, a rutinjaimat, hanem a szokásimat is megreformáltam. Nem fogom azt mondani, hogy sosem veszek új ruhát, vagy görcsbe rándul a gyomrom, ha valamiért többet kell kiadnom az átlagnál. Arra viszont sokkal jobban ügyelek, hogy a lehető legkisebb mértékben támogassam a fast fashiont. Ez nem mindig könnyű feladat, hiszen a csábítás sokszor igen nagy…

Csak most veheted meg

A fast fashion egyik legcsábítóbb trükkje, hogy elhiteti veled, valamiről lemaradsz, ha nem vásárolod meg azonnal az adott terméket. Ez lényegében igaz is: míg korábban kettő, maximum négy kollekcióval jöttek ki az áruházak évente, manapság nem ritka, hogy ennyi jut egy hónapra.

Az adott kollekció pedig valóban megismételhetetlen, nem lesz belőle pótlás, hiszen mire a boltokba kerülnek a ruhák, már rég leállt a gyártás, és újabb termékek kerültek a futószalagokra.

Tehát tényleg igaz, hogy amit aktuálisan megvásárolhatsz a boltban, az később nem lesz elérhető. Ugyanakkor a kérdést fel kell tenned magadnak: mekkora hatással van az életedre, ha lemaradsz egy kollekcióról? Valószínűleg nem sok, de mivel a boltok azt éreztetik veled, hogy az ajánlatuk kihagyhatatlan és páratlan, mindez frusztrációt kelt benned, és olyasmit is meg fogsz venni, amire egyáltalán nincs szükséged. 

Kihagyhatatlan ajánlat

Akárhogy is szépítjük, a fast fashion olcsó, sokszor nagyon olcsó: gyakori, hogy a vadonatúj ruhákat kedvezőbb áron szerezhetünk be az akciók során, mintha használtan, turkálókban vásárolnánk meg őket. Ennek oka a fejlődő országokban való tömeggyártás, aminek köszönhetően a gyártók fillérekért jutnak hozzá a ruhákhoz, és bőséges haszonnal adnak tovább rajtuk. Az el nem adott ruhákat megsemmisítik, ezért még mindig jobb nagyon kedvező áron túladni rajtuk, mint fizetni azért, hogy felszámolják őket. 

Óriási szabadság

Nem is olyan régen még nem igazán volt választási lehetőségünk a vásárlást illetően. A legtöbb helységben volt egy-egy bolt, legfeljebb a nagyobb városokban találtunk speciálisabb, szakosodott árukészletet. Ehhez képest manapság minden sarkon üzletek várnak minket és folyton vásárlásra csábítanak mindannyiunkat. Jobbnál jobb ajánlatokkal kecsegtetnek, és arra ösztönöznek téged is, hogy költsd el náluk a pénzedet. Ez részben tudat alatt befolyásol, mert azt hiszed, hogy adott márka adott termékétől jobb, vagy éppen több leszel: úgy érzed, egyes tárgyak hozzáadnak a személyiségedhez, értékedhez. Másrészt viszont őrjítő szabadsággal ruház fel, amit talán nem is tudatosítottál eddig magadban.

Választási lehetőséget kaptunk a kezünk ügyébe, amitől ugyancsak úgy érezzük, többek lettünk.

Számít a véleményünk, az, kinek adjuk a pénzünket, hiszen ezzel is szavazunk, állást foglalunk. Amellett, hogy ez általánosan igaz megállapítás, egyúttal részegítő is: kicsit olyan, mint a függőség. Szomjazzuk ezt a különleges hatalom-érzést, és ezért hajlandóak vagyunk olyan tárgyakat megvenni, amikre az égvilágon semmi szükségünk.

Kompenzáció

Az talán már az előbbiekből is kitűnik, hogy a vásárlás alkalmas a kompenzálásra: önbizalmat ad a vásárlás szabadsága éppúgy, minthogy azt hiszed, egyedi lettél az adott kollekció beszerzésével. (Tömeggyártásról lévén szó, ez meglehetősen irracionális, de erre akkor és ott nem gondolunk.)

A fast fashion elhiteti veled, hogy különlegesebb, boldogabb leszel, ha vásárolsz, költesz magadra, „mert megérdemled”, de valójában éppen ennek ellenkezőjéről van szó.

Sokan a ruháktól, a vásárlástól várják, hogy önbizalmuk lesz, és elvégre a reklámok is ezt ígérik, de aztán záros időn belül kiderül, hogy rajtunk nem áll ugyanúgy a ruha, mint a modelleken. A vásárlás mindenesetre alkalmas arra, hogy megpróbáljuk általa a nem létező önbizalmunkat kompenzálni, vagy a meglévőt javítani.

Mi történik az el nem adott ruhákkal?

Köszönhetően a tömeggyártásnak, manapság a ruhák túlnyomó része teljesen újan kerül a szemétbe, és sok egyébnek köszönhetően így válik a divat az egyik legkárosabb iparággá. Megdöbbentő módon (a környezet szennyezést tekintve) csak az olajipar előzi meg. Vadonatúj ruhák tonnáit égetik el a gyártók azért, mert kell a hely az új kollekcióknak. Csak az Amerikai Egyesült Államokban 11 millió tonna ruha kerül a szemétbe éves szinten. Bár történnek próbálkozások az újrahasznosításra, és az adományozásra, valójában egy cég sem vállalja azt, hogy nyíltan éljen ezekkel a lehetőségekkel – a marketingre nem vet jó fényt, hogy nem sikerült eladni a „pótolhatatlan és egyedi” kollekciókat.

A napjainkban ismert ruhagyártás nem tartozik a fenntartható iparágak közé, de nem csak azért, mert a termékek többsége a szemétben végzi. Mivel a nyugati országokban komoly szabályozások vonatkoznak mind a környezetvédelemre, mind a munkavégzőkre, a gyártók nemes egyszerűséggel fejlődő országokba telepítették a központjaikat.

A kihelyezett termelés ezeket az országokat károsítja, ahol vagy semmilyen szabályozás nem vonatkozik a nagy cégekre, vagy bár vannak törvények, nincsenek olyan szervezetek, amik betartassák őket.

A ruhagyártás során keletkezett vízfelhasználás iszonyatos mennyiséget ölel fel: többek között a gyapottermelésnek köszönhető, hogy a bolygón egyedinek számító, hatalmas Aral-tóból az elmúlt évtizedekben sivatag lett. Egy pamut póló gyártásához pl. átlagosan annyi víz kell, amennyit egy ember 2,5 év alatt iszik meg. A nyugati társadalom egyik szégyenfoltja, hogy a fejlődő országok lakói kénytelenek elszenvedni a súlyosan (gyakran nehézfémekkel szennyezett) ivóvízzel járó betegségeket, életkörülményeket – mindezt azért, hogy mi minden héten új kollekciókból válogathassunk. A víz azonban a természetes körforgás része, és szó szerint nem csak a helyiek isszák meg a levét a dorbézolásunknak, idővel mi is szembesülünk majd káros szenvedélyünk, a fast fashion hátulütőivel. 

Legolvasottabb cikkek

Lehetünk anyagilag biztonságban, ha baj van - Megtakarítás nélkül is!

Fókuszban

Lehetünk anyagilag biztonságban, ha baj van - Megtakarítás nélkül is!

Harmónia kívül-belül - Tökéletes páros a Lenortól

Túl nagy a mobilos választék? Szűkítsd le a kört a Huawei P40 családra!