Sosem késő elkezdeni: a súlyzós edzések az agyműködésre is pozitív hatással vannak 

Sosem késő elkezdeni: a súlyzós edzések az agyműködésre is pozitív hatással vannak 

Címlap / Életmód / Egészség / Sosem késő elkezdeni: a súlyzós edzések az agyműködésre is pozitív hatással vannak 

2018-ban, éppen decemberben kezdtem el súlyzós gyakorlatokat végezni, és azóta is nagy örömmel hódolok ennek az edzésformának.

VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd

Az edzés előnyeit azonban nem csupán abban észlelem, hogy szépen tudtam formálni az alakomat. Érezhetően erősebb lettem, és a tanulmányoknak hála sorra látom, milyen pozitív előnyei vannak ennek a mozgásformának. 

Nem is tévedhetnénk nagyobbat, amikor arra gondolunk, hogy a súlyzós edzések férfiaknak valóak! Nőként fokozottabb kockázatnak vagyunk kitéve a csontritkulást tekintve, márpedig a súlyzós edzések képesek növelni a csontsűrűséget. Alapvetően kisebb az izomtömegünk, mint a férfiaknak, pedig, ha ezt növeljük, akkor több kalóriát vehetünk magunkhoz „következmények” nélkül. Az izomszövetnek ugyanis nagyobb az energiaigénye. Diéta, fogyási szándék mellett is egyértelműen érdemes meglátogatni az edzőtermeket, és nem csak az újévi fogadalmak tekintetében – az egészségügyi vonatkozások fényében is.

Egy újabb tanulmányból kiderült, a súlyzós edzések még az agyműködésünket is befolyásolják

A Kelet-Finnországi Egyetemen készült az a kutatás, amiben feltárták, milyen kapcsolat van az izomerő és a kognitív hanyatlás között. 57-78 év közötti idősek vizsgáltak, férfiakat és nőket egyaránt. A felnőtteknek felső- és alsótestük, valamint markolatuk erejét elemezték. Erre a célra különféle, súlyokkal végezhető gyakorlatokat használtak, pl. lábnyújtást és mellkas prést. A kognitív funkciókat pedig egy CERAD elnevezésű, népszerű tesztsorozattal értékelték. 

Érdekes módon kiderült, hogy a markolat ereje nincs összefüggésben a szellemi teljesítménnyel, viszont az alsó- és a felsőtestet érintő gyakorlatok tekintetében már találtak párhuzamokat. 

 „Az eredmények azt sugallják, hogy a testi izomerő mérését érdemes a valódi izommunkára koncentrálni, túl kell lépni a markolat nyújtotta teszteken” – mondta Heikki Pentikäinen, a tanulmány egyik szerzője. Gyakori ugyanis, hogy pusztán ebben a formában vizsgálják az emberek fizikai teljesítményét, ezek a tanulmányok viszont nem feltétlenül fognak releváns eredményeket hozni.

Nem ez volt egyébként az első olyan kutatás, ami összefüggést talált a testi erő, az izommunka és az agy egészsége között. Egy korábbi tanulmány alátámasztotta, hogy az erősebb izmok alacsonyabb kockázattal járnak az Alzheimer-kórt tekintve is. 

mixetto/istockphoto.com

Miért jók még?

A súlyzós edzésekről tudjuk, hogy az izom és ízületek erősítésével a mindennapi életünk válik könnyebbé, egyszerűbbé és sokszor fájdalommentessé. Ez különösen igaz akkor, ha célzott gyakorlatokat végzel és nem csupán az esztétikumot figyeled, hanem koncentrálsz pl. a mobilitásra, vagy arra, hogy olyan izmokat erősíts, amelyek a személyes problémáidat kompenzálják (pl. derékfájdalom kezelése). 

A megfelelő edzés hatására javul a testtartás és igazoltan háttérbe szorulnak olyan krónikus betegségek, mint amilyen pl. a cukorbetegség. Az edzés hatására felpörög az anyagcsere, növekszik a test oxigénellátása, javul az egyensúlyérzék. 

A közelmúltban végzett tanulmányok szerint az edzés következményeként nem „csak” a testi funkciók javulása jelentős, hanem a szellemi is.

Az említett kutatás szintén ezt támasztotta alá, de számos más vizsgálat is megerősítette, hogy az edzések segítik az agyműködést. Ennek elsődleges magyarázata a vérellátás javulása, a stressz levezetése, valamint az, hogy olyan hormonok termelődnek a sport hatására, melyek segítik a hippokampusz, továbbá a memória gondtalan működését. 

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!