A szervezet teljes működését befolyásolja a stressz

A szervezet teljes működését befolyásolja a stressz

Címlap / Életmód / Egészség / A szervezet teljes működését befolyásolja a stressz

Nem (csak) a fejedben van

Ugyan a stresszhez kapcsolódó tüneteket hajlamosak vagyunk valamiféle mentális, érzelmi jelenségként kezelni, valójában ezek nem választhatóak le a fizikai lényünkről. A stressz hatása holisztikus, azaz ténylegesen és mérhetően a szervezet egészére vannak következményei.

Hogy miért?

Amikor valamilyen fenyegetéssel találkozol – legyen az egy kardfogú tigris vagy éppen egy negyedéves jelentés – a hipotalamuszod, az úgynevezett köztiagyban található apró terület, riasztórendszert indít el a szervezetedben. Az idegi és hormonális jelek kombinációján keresztül ez a rendszer arra készteti a mellékveséket, hogy hormonok teljes hullámát indítsák útjára, így például adrenalint és kortizolt kezdjenek termelni.

Az adrenalin növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást és fokozza az energiaellátást. A kortizol, az elsődleges stresszhormon megemeli a cukrok (glükóz) szintjét a véráramban, fokozza az agy glükózfelhasználását. Emellett növeli a szövetek helyreállítására szolgáló anyagok elérhetőségét is.

A kortizol gátolja azokat a funkciókat, amelyek nem létfontosságúak vagy károsak lennének egy túlélésért folytatott küzdelemben. Megváltoztatja az immunrendszer reakcióit, elnyomja az emésztőrendszert, a reproduktív rendszert és a növekedési folyamatokat.

Világos, hogy egy vészhelyzetben mindez jól jöhet, de nem nehéz belátni, hogy ha mindennap, napi több órán át van ebben az állapotban a szervezeted, az nem tesz jót az egészségednek.

Káros következmények

A Mayo Clinic adatai szerint a stressz fizikai tünetei között szerepel többek között a fejfájás, az izomfájdalom vagy izommerevség, a mellkasi fájdalom, a szédülés, a gyomorpanaszok és az alvási problémák. Ezek – kiegészülve olyan viselkedésbeli változásokkal, amik szintén a stresszre adott reakciók lehetnek, például a kényszeres evés, vagy éppen az étvágytalanság, a kevesebb testmozgás vagy a kávé, cigaretta, gyógyszerek vagy alkohol fogyasztása – önmagukban is rontanak az életminőségeden, hosszabb távon pedig még nagyobb károkat okoznak az egészségedben.

Kutatások összefüggést találtak a stressz és az inszomnia, a magas vérnyomás, a keringési rendellenességek, a szívinfarktus, a stroke, az elhízás, a cukorbetegség, de még a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata között is.

Rajtad is múlik, hogyan hat rád

A stresszhelyzeteket teljes egészében nem tudjuk kikerülni, ugyanakkor mindenki másképp éli meg ugyanazt a stresszhelyzetet. Azaz két ember nem feltétlenül reagál azonosan egy bizonyos fenyegetésre, így a stressz káros hatásai sem lesznek azonosak az esetükben. Azt, hogy hogyan reagál a szervezeted a stresszre, befolyásolhatja a genetika, de a korábbi életesemények is. Akiket gyerekkorukban elhanyagoltak vagy akik abúzusnak voltak kitéve, azok általában hevesebben reagálnak a stresszesebb szituációkra. Emellett a korábbi traumák is befolyásolhatják, hogyan kezeled a stresszt.

Ha úgy érzed, nehézséget okoz számodra megbirkózni a mindennapi stresszel, vagy már ehhez kapcsolódó fizikai tüneteket is tapasztalsz, mindenképpen érdemes változásokat bevezetni az életmódodban. Akár szakember segítségét is kérheted, aki olyan stresszkezelési technikákat tud megtanítani, amelyekkel nemcsak a mindennapjaid lesznek könnyebbek, de hosszú távon is megőrizheted az egészségedet.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást