Social media vs. valóság: Ilyenek a reggelek a közösségi oldalakon és a való életben

Elmondom, hogyan néznek ki az én reggeleim. Nagyjából tíz szundi kinyomása után, kitápászkodom az ágyból, megiszom kötelező jelleggel a langyos vizemet és már főzöm is az életmentő kávémat. Ekkor a telefonom már a kezemben és félig nyitott szemmel, zilált hajjal nézem mások tökéletes reggeleit. Egyáltalán, hogyan lehetséges, hogy valaki nem kócosan, ráncosan és összegyűrve ébred?

Értem én, hogy megvolt a nyolc óra, de akkor sem reális a kép. Néha még egy kis sminket is vélek felfedezni a „spontán lefotózott a szerelmem” felkelés utáni képeken. Egyébként nyilvánvalóan nincs baj azzal, ha valaki nem akarja a reggeli formáját mutogatni, csakhogy főleg a fiatalok számára nagyon megtévesztő lehet egy folyton tökéletes nőhöz felérni. Mindenkit megnyugtatnánk, hogy a szupermodellek sem az ágyból indulnak a kifutóra.

Csodálattal nézem azokat a nőket, családanyákat, akik képesek órákkal előbb felkelni csak azért, hogy összedobjanak egy tápláló reggeli maguknak és az egész családnak, ami még ráadásul jól is néz ki. Én is az egészség híve vagyok, de sokkal kevésbé látványos fogásokkal. Ezért emelem a kalapom azok előtt, akik még ezt is belezsúfolják a reggelekbe. Bár elképesztően látványos acai bowl-ok és zabkásák ezrei díszítik a közösségi oldalakat, néha csak örülünk, ha egy péksütit be tudunk falni munka előtt az egészséges étkezés jegyében.

Amikor olyan videókat nézek, hogy kinek, hogy telnek a reggelek, általában két dolgot érzek. Motivációt és lustaságot. Merthogy olyan jó lenne meditációval indítani a napot, amikor hálát adok már a felkelésért is, meg a kávéért is. Másoknak ez olyan könnyen megy, hogy még a hálanaplójukat is tele tudják írni reggel hatkor. Indítottam már napomat meditációval és valóban más minőségben telt, ám amikor időre megyek valahova, nem tudok előtte meditatív állapotba kerülni. Már annak is örülök, ha nem alszom el. De persze a közösségi oldalakon mindenképpen jól néz ki egy reggeli lótuszülés.

Gyönyörű képek készíthetők a reggeli napfelkeltében. Nem beszélve arról, ha még közben sportolsz is. Egyből mehet ki a nagyvilágba, tudatva, hogy neked fontosabb a tested egészsége a lustaságnál. Egy-egy ilyen poszt még akár motiváló is lehet, főleg így év elején, de sokszor annyival jobb még nyerni plusz egy óra alvást. Főleg télen, amikor aztán minden extra motivációnk elhagy a reggeli, fagyos futásokat illetően. Tudom, egy sportember télen is sportember, de ne becsüljük alá az alvás és kipihentség fontosságát sem. Bár ezek valóban nem néznek ki olyan jól a közösségi felületeken.

A reggelek olyanok, mint a szilveszterek. Ahogyan indul, olyan lesz a folytatás is, ezért ne feljts el ébredés után nagyokat mosolyogni. Most elképzeltem a kényszeredett vigyort mindenki arcán, amit azért vicces lenne viszontlátni a közösségi médiában. Még a többi tökéletes reggeli rutint be tudom fogadni, de ez valahogy már túl sok lenne, főleg akkor, amikor egy váratlan hívás miatt már jóval előbb kell kelnem a tervezettnél. Akkor sokféle arcot tudnék vágni, de a mosoly nem lenne köztük.