Ha még egy agglomerációba költözött ismerősöm jelenti ki felhúzott orral, hogy nem is érti, hogyan vagyok képes még mindig ebben a koszos nagyvárosban élni, én eltérítem a 4-6-ost, és beszántom vele peremkerületeket.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
Egy tenyérnyi méretű faluban születtem és nőttem fel, 18 éves voltam, mikor Budapestre költöztem, szóval jól ismerem a különbséget a vidéki és fővárosi élet között, megtapasztaltam az előnyét és a hátrányát mindkettőnek.
Őszintén hiszek benne, hogy alapvetően egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak olyan van, hogy valakihez jobban passzol az egyik vagy a másik.
A 40-hez közeledve persze egyre több lett az ismerősöm és barátom, akik elhagyták vagy ismét elhagyták Budapestet, hogy vidéken folytassák az életüket. Volt, akinek segítettem kiválasztani az új otthonát, és volt, akivel ott voltam, amikor kicsomagolt. Mindig együtt örültem velük az új fejezet kezdetének, azzal együtt is, hogy én teljesen kizártnak tartottam, hogy akár a belváros közelségét is elhagyjam.
Azt gondolom, hogy a vidéki és a városi életnek is megvannak az előnyei és a hátrányai. Mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy számára melyik az ideálisabb. Nem biztos, hogy minden barátommal ugyanarra van szükségünk a mindennapokban, és ezzel nincs is semmi baj.
Azt viszont, amikor a néhány éve vidékre költözött ismerőseimtől azt hallom, hogy felhúzott orral és eltartott kisujjal lépnek csak be a városba, és hangosan hűledeznek azon, hogy hogyan képes BÁRKI is ebben a fertőben élni, hát NEKIK, akik nyilván valóan jobb, igényesebb és teljesebb életet élő emberek, soha nem menne – na attól kinyílik a bicska a zsebemben.
Nemrég például egy Facebook-posztban olvastam valaki kifakadását arról, hogy szegény, 5 évvel ez előtt egy Budapesthez közeli faluba költözött delikvensnek mit kell elszenvednie, mikor hetente egy-két alkalommal rákényszeríti a munkája, hogy bejöjjön a fővárosba. Leginkább a rettenetes autóforgalom zavarta, nem is érti, hogy mi hogyan tudunk élni emellett.
Bevallom, nekem sem a kedvencem a budapesti létben, hogy a nappalim ablakai egy forgalmas főútvonalra néznek. De az is igaz, hogy sokkal kevésbé lenne forgalmas ez a főútvonal, ha nem ezen hasítanának minden reggel autójukkal a közeli falvakba költözöttek, hogy beérjenek az irodába, miközben alig látják a piros lámpát, úgy forgatják a szemüket, hogy mennyi itt az autó.
Igen, Budapest tényleg zajos. Igen, Budapesten tényleg rosszabb a levegő, több a szemét és sok a fura alak az utcán. Bár tapasztalatból mondom, vidéken sem mindenki normális.
Ugyanakkor minden este van színház, koncert, minden sarkon akad egy jó étterem, bárhol belefuthatsz egy jó barátba, és nincs tragédia, ha vasárnap délután derül ki, hogy elfogyott a vaj. Mert 3 perces sétán belül lesz nyitva egy bolt.
Budapesten mindig van mit csinálni, van hová menni, több a jó iskola és megunhatatlan a Duna-part. Budapesten nem jobb élni, mint vidéken, de nem is rosszabb, legfeljebb az egyik vagy másik nem való valakinek. Ha te tudod, hogy neked melyik való, az egy fontos lépés a személyes boldogságodhoz vezető önismeret felé, és őszintén örülök neked. Ha viszont azt gondolod, jobb ember vagy attól, hogy vidékre kötöztél, rossz hírem van: Ugyanúgy nem vagy pusztán ettől különlegesebb, mint ahogy hajnal kettőkor sincs különbség két körúti pizzaszelet között.
Nyitókép: bojanstory/istockphoto.com
Vidéki karácsony: 10 ünnepélyes otthon dekor, ami rabul ejti a szívedet
