Egyre több híresség lázad fel a kor szőrtelen divatja ellen, és villant „bundás” testtájakat a legfrissebb képeken. Nos, a természet nem véletlenül helyezte el az undoknak ítélt szálacskákat a megfelelő helyeken. Összegyűjtöttük, milyen orvos- és egészségtudományi érvek szólnak a szőrtelenítés ellen!
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
1/5 Elősegíti a bőrgyógyulást
Akár hiszed, akár nem, a szőr a külső hámrétegünk egészségének egyik legfontosabb záloga, s ebben a kutatók is egyetértenek. Des Tobin, a brit Bradfordi Egyetem oktatója például kifejtette a téma kapcsán, hogy minden egyes szőrtüsző ereknek, idegeknek és zsírsejteknek otthona is egyben. Ami pedig különösen értékessé teszi, hogy igen gazdag úgynevezett őssejtekben. Ezek fáradhatatlan megújulásra képesek, hozzájárulván a bőrgyógyulás folyamatához.
„Ha összehasonlítunk két olyan sebet egy férfi karján, amelyek közül az egyik a külső, szőrösebb részen van, a másik pedig belül, látni fogjuk, hogy előbbi sokkal gyorsabban elmúlik” – összegezte Tobin.
Az ősembernek a mainál sokkal burjánzóbb testszőrzete volt, amelynek több szerep is jutott: egyetlen „ruhadarabként” védett a hideg és más környezeti hatások ellen, beleértve az UV-sugárzást is – taglalta Nick Lowe, a londoni Cranley Klinika bőrgyógyásza. Napjainkban már nagyon kevés embernek van olyan sűrű szőre, ami ugyanezt a funkciót képes betölteni, de szinte mindenki ismer valakit, aki alig szokott leégni a napon, mert a „bundája” megvédi. Ez a védőhatás egyébként rossz hír a kopasz férfiaknak, hiszen ők sokkal több hőt adnak le a fejbőrükön keresztül.
Ugyanez ad magyarázatot a libabőr jelenségre, mert a szálak „felállva” terelik közelebb a bőrfelülethez a már átmelegedett levegőt.
Orrszőrzete mindenkinek van. Igen, még a nőknek is, ráadásul okkal! A szálacskák feladata, hogy felfogják az idegen anyagokat, így azok nem kerülhetnek mélyebbre az orrnyílásban. Elsősorban a por és másfajta légszennyezettség ellen védenek – ismertette George Murty, a Leicesteri Egyetemi Kórház fül-orr-gégészeti specialistája.
Ennek fényében érdemes azt javasolnod a párodnak, hogy semmiképpen se gyökeres eltávolítási módszert válasszon a csinosításhoz, hanem érje be az egyszerű orrszőrnyíróval. A kitépett szálak helyén egyébként „lyuk” marad a hámrétegben, ami sajnos hajlamos az elfertőződésre. Érdekes adat, hogy az emberi test szőrtüszői az orrban helyezkednek el a legsűrűbben.
Észrevehetted már, hogy azokon a testtájakon különösen szívesen nő szőr, ahol esélyes a bőrfelület összedörzsölődése miatti kisebesedés. Sajnos ezek pont olyan területek, amelyeket legelőször jut eszünkbe szőrteleníteni: a hónalj és az intim zóna. A lecsupaszított nemi szerveken lényegesen nagyobb a bőrgyulladás és gombásodás kockázata. A fertőzések akár feljebb is kúszhatnak, ezért gyakoribb a hüvelyfolyás azoknál, akik a lecsupaszításra voksolnak.
„Rengetegen allergiásak például a szőrtelenítő krémekre, ezáltal a kellemetlen bőrprobléma a használat egyenes következménye” – tette hozzá Austin Ugwumadu, a londoni St. George’s Kórház szülész-nőgyógyásza.
„A testszőrzet kiemelkedő szerepet játszik az emlősöknél a szagok elterjesztésében, így a feromon vegyületekében is” – hívta fel rá a figyelmet Dr. Tobin.
Ahelyett tehát, hogy megfontolnád egy ilyen tartalmú parfüm megvásárlását, egyszerűen hagyd el a hónaljborotválást! A szakértő hozzáfűzte, hogy embereknél ez a szerep kérdéses ugyan, ám mindenképpen nyilvánvaló, hogy a szőrtelenítés gátolja a saját illat terjedését. Még az is lehet tehát, hogy a hírességek nem csupán lázadásból növesztenek hónaljkutyát, hanem azért, mert szeretnék, ha rájuk találna az igaz szerelem…