Azt mondják, ha egy férfi már egy fokkal szebb az ördögnél, akkor az már rendben van. De vajon tényleg ennyi lenne?
Bár a mai világban a szépség fogalmát sok esetben kötik össze a külső megjelenéssel, szerintem – és bízom benne, hogy nem vagyok egyedül ezen a véleményen – a szépség nagyon sokrétű. Persze hozzá tartozik a külső megjelenés, de összességében mégis mintha valami sokkal többről lenne szó. Rétegekről, ami egymásra támaszkodik, egymásra épül, mint a hagyma héja és így alkot végül a kerek egészet. Tehát lássuk be, bármennyire csinosítgatjuk a külsőnket, ha belül rossz passzban vagyunk, az ha nem is azonnal, idővel meglátszik rajtunk.
Talán ezért is tartja magát a népi mondás, hogy egy férfi már elég, ha éppen csak kicsit szebb az ördögnél: a sármot, a férfias magabiztosságot és megjelenést ugyanis nem egy helyes pofi adja. Ahogy idősödünk, előtérbe kerül a férfiaknál is a belső stabilitás, az önazonosság, az intelligencia és persze a kiállás, amit már egy szép mosoly nem biztos, hogy tud pótolni. De vajon mi történik ha egy helyes férfi elkezd idővel zülleni? Vagy akár teljesen elhagyja magát? Követi a vonzereje vagy idővel az is elhalványul? Ezt mindenki döntse el maga. Mi nem ítélkezünk, csak megmutatjuk a változást.