Van-e értelme a sarokba állításnak? Ezt tedd inkább a rosszalkodó gyerekkel

Van-e értelme a sarokba állításnak? Ezt tedd inkább a rosszalkodó gyerekkel

Címlap / Életmód / Család / Van-e értelme a sarokba állításnak? Ezt tedd inkább a rosszalkodó gyerekkel

Édességért hisztiző ovis a boltban, a másik játékáért toporzékoló totyogó a játszótéren, vagy a házimunka legkisebb feladatát is elutasító kiskamasz. Mit lehet velük tenni?

VIDEO Pár percben megtanítalak, hogyan készíts elbűvölő Valentin-napi sminket

Kérdezd meg bármelyik szülőt, és jó eséllyel azt fogják mondani, hogy az ilyen helyzetek kezelése a szülői nevelés legnehezebb – és gyakori – része lehet. Ha maga a pillanat frusztrációja nem lenne elég, akkor is ott van a kérdés: hogyan reagálsz? Sarokba állítod, vagy a szobájába küldöd? Kiváltságok megvonásával fenyegetőzöl? Tárgyalni kezdesz a gyerekkel? Vagy követed az egyre több szószóló által hirdetett megközelítést, amely szerint a gyermekkel való kapcsolatfelvétel a szorongás pillanatában, nyugodtabb, jobban viselkedő és érzelmileg jobban hangolt gyerekekhez vezet, mint a büntetés?

Fegyelmezés vs. büntetés

A „fegyelmezés” szót sokan tévesen „büntetésként” értelmezték, ami azt jelenti, hogy valami cselekvés eredményeként fájdalmat okozunk” – mondja Dan Siegel, a UCLA Orvostudományi Iskola pszichiátriai klinikai professzora, hat szülői nevelésről szóló könyv szerzője. Rámutat, hogy a „fegyelem” szó a latin disciplina szóból ered, ami oktatást vagy tanítást jelent.

A fegyelemről alkotott meggyőződésünket a kultúránk, a körülöttünk élők hozzáállása, a neveltetésünk, sőt a jelenlegi stressz-szintünk is alakította. Az is helyzetfüggő, hogy egyáltalán szükség van-e fegyelmezésre, és ez attól is függ, hogy milyen szabályokat állítottunk fel. Egy hároméves, akire azt mondják, hogy ne hagyja el a játszószobát, nagyobb valószínűséggel „nem engedelmeskedik”, mint egy hároméves, aki tetszés szerint ki- és bejöhet.

Dobrila Vignjevic/istockphoto.com

Fegyelmezés a világban

Hogy mi az a szituáció, amiben fegyelmezni “kell”, társadalmanként is eltérő lehet. „Az anbarrai gyerek nem hall szabályról, és nem kap büntetést” – jegyezte meg egy antropológus az őslakos törzsről. Más bennszülöttek fegyelmezési megközelítései magukban foglalják azt az elképzelést, hogy „végső soron a gyermeknek a döntése, hogy engedelmeskedik-e vagy sem. A felnőttek nem idegeskednek túlságosan, ha a nem gyerekek nem tartják be az utasításokat”.

A jutalmak vagy büntetés helyett a gyerekek megtanulják, hogyan viselkedjenek „próbák és tévedések révén, évek során”.

Oldalak: 1 2 3

A cikk folytatódik, lapozz!

«Előző
1/3
Következő»
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!