„Robi átműttette magát Robertává” – Mi az, amit a szüleid nem hajlandóak felfogni?

Ellentétek

Hogy azért, mert én más pártra szavazok, még nem kell üvöltve az arcomba vágni, hogy „elárulom a családot!” 

Mentálisan

Hogy nem „hisztis” vagyok, hanem diagnosztizált mentális betegségem van (bipoláris zavar) amire gyógyszert kell szednem és terápiára kell járnom. Szerintük csak „össze kellene szednem magam és ha elhatározom, hogy jól vagyok, akkor meggyógyulnék.”

Az a fránya laptop

„Állandóan csak a gép előtt ülsz!” A szüleim tündériek, de már lassan 80 évesek és a mai napig azt hiszik, hogy én a számítógép előtt csak valami videojátékkal játszom. Nem értik meg, hogy lehet pénzt keresni úgy, hogy „csak” otthon ülök a gép előtt. Nekik az a meló, ha az ember felöltözik és elmegy valahova, a „home office” vagy „online munka” – illetve hogy az unokák számítógépen írják a leckét – számukra felfoghatatlan. 

Fiúból lány

Hogy az általános iskolai osztálytársam, Robi – akit nagyon szerettek és sokat járt át hozzánk – ma már Berta, azaz Roberta. 

Két kézzel szórva

Hogy nem azért nem tudok saját ingatlant venni, mert „két kézzel szórom a pénzt minden marhaságra”, hanem mert ha megszakadok sincs esélyem lakásra, olyan sokat kérnek egy lepukkant, külvárosi garzonért is. 

Limit

Hogy amikor hazalátogatok a koleszból, akkor nem azért zárom be a szobám ajtaját mert „drogozom vagy pornót nézek”, hanem mert egyrészt szeretek meztelenül lenni esténként, másrészt ennyi idősen már meg tudom húzni a határaimat. Amikor mondtam nekik, hogy nem kellene zárnom az ajtót, ha megtanulnának kopogni, mindketten vérig sértődtek. 

Apai örömök

Hogy az unokatestvérem, Réka pár éve Luxemburgban összeházasodott a barátnőjével és – egy barátjuk segítségével – éppen az első gyerekükkel terhes. Azt még felfogták, hogy Réka a lányokat szereti, de az, hogy a haverja spermájával lett megtermékenyítve és a babának két anyukája lesz, már kicsit sok nekik. Ennek ellenére örülnek Réka boldogságának. 

Jármű

Az egész életüket egy kis faluban leélő szüleim nem értik meg, hogy nem azért nem fogadom el nagybátyám lerobbant kocsiját, mert „hálátlan” vagyok, hanem mert a Belváros közelében lakom, ahol a forgalom rémálom, állandóak a dugók, parkolni egy vagyon lenne és nincs is parkolóhely, minden héten feltörnek pár kocsit az utcában és a benzinre, biztosításra rámenne a gatyám. Tömegközlekedéssel viszont bárhol ott vagyok percek alatt.

Közösségi média jelenlét

Anya, nem kell aláírnod a Facebook kommentedet, mindenki látja, hogy te írtad. Apa, bármit kommentelsz napi ötször valami politikus posztja alá, nem fogok megváltoztatni senki véleményét. És nem, nem kell minden egyes unokás fotó alá odaírni, hogy te vagy a büszke nagymama/nagypapa. 

Vándorlás

Hogy a multik világában természetes, hogy gyakran váltunk munkahelyet és hol ennél, hol annál a cégnél dolgozunk. Apám egész életében ugyanannak a gyárnak dolgozott, onnan is ment nyugdíjba. Amikor anyám meghallja, hogy új munkahelyem van, mindig megkérdezi, mennyi lesz a nyugdíjam, pedig mindig nevetve mondom neki, hogy teljesen mindegy, mert mire én nyugdíjba megyek, addigra a nyugdíj összege olyan minimális lesz – ha lesz még egyáltalán – hogy nem abból fogok tudni megélni.