Karácsonyi műszak: akik ilyenkor is értünk dolgoznak

Írta: ,

Ragyogó fények, meghitt vacsora és szeretetteljes pillanatok a családdal. Legtöbbünknek ezt jelenti a karácsony. Vannak azonban, akik ilyenkor is dolgoznak. Azért, hogy mi valóban biztonságban és egészségben ünnepelhessünk. Mert ők azok, akik azonnal segítenek, ha szükségünk van rájuk.

Az ünnepek alatt megerősített csapat áll készenlétben

A Szent Imre Kórház sürgősségi osztályának szakemberei egy pillanatra sem pihennek. Lehet hétköznap vagy hétvége, karácsony vagy húsvét, az ellátásra várók folyamatosan érkeznek. Egy műszak alatt a dolgozók 70-130 beteget fogadnak, ez bőven meghaladja az ideális esetszámot. Karácsonykor és szilveszterkor az osztály megerősített csapatokkal működik.

– Az évek során megfigyeltük a „kronológiát” – kezdi Tóth Attiláné, a sürgősségi osztály vezető ápolója. – December 24-én délelőtt az emberek elkezdik befaragni a fenyőfát a talpba, ekkor érkeznek a kézsérültek. Aztán következnek a sütés-főzés során balesetet szenvedett betegek, akik például elektromos késsel próbálták meg elvágni a fagyott húst. Többeket azért látunk el, mert halszálkát nyeltek az ebédnél, vagy elkövettek valamilyen diétahibát. Vannak, akiket az égősor szerelése közben ért baj, vagy az aromalámpa használata sült el balul. És sajnos, ünnepi jellemző az is, hogy sokan azért jönnek hozzánk, mert egyedül érzik magukat, lelki gondjuk testi tünetek formájában jelenik meg. Az utcáról behozott hajléktalan emberek száma is megnő ilyenkor, ők szintén magányosak, semmivel nem tudnak vigasztalódni, csak alkohollal. Ráadásul, esetükben nagy a kihűlés veszélye is. A szilveszter sem nyugodt időszak, gond lehet a petárdázásból, az utcán elfajulhat egy-egy vita. Az emberek többet isznak, mint máskor, és sajnos előfordul kábítószer fogyasztás is. A kezelést nagyban nehezíti, hogy az új drogok esetében nehéz rájönni, mit vett be a beteg. Az ilyen pácienseket toxikológiai centrumba irányítjuk, természetesen közben mindvégig biztosítjuk a légzésüket és a keringésüket.

A kórház sürgősségi osztályán körülbelül hetvenen dolgoznak, továbbá széles ellátó rendszer áll mögöttük: labor, képalkotó vizsgálatok, intenzív osztályok, orvosok a nap 24 órájában, ez még több szakembert jelent. Tóth Attiláné és helyettese, Huszár Katalin azt is megemlítik, hogy bizony a rendszer nagyon leterhelt. Ennek egyik oka, hogy rengeteg olyan beteg érkezik a sürgősségi osztályra, akinek a problémáját szakrendelésen kellene megoldani.

– Sokan nem ott élnek, ahol a háziorvosuk található, vagy le sem adják a kartonjukat. Nem mennek el szakrendelésekre, hanem előfordul, hogy 24-én este jut eszükbe, hogy baj van. Nem kell nagy vészhelyzetekre gondolni, könnyen orvosolható lenne, de karácsony este már csak az ügyelet és a sürgősségi osztály marad. Előfordul, hogy az illetőnek már van ugyan időpontja ultrahangra, de nem szeretné kivárni. Emberileg abszolút megértjük, de a rendszert rendkívül leterhelik az ilyen esetek. Nekünk ugyanis kötelességünk kivizsgálni a probléma hátterét, ezért elvégezzük azt az ultrahangot, vagy CT-t.

– Természetesen bizonyos panaszok esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, nem szabad másnapig várni – veszi át a szót Huszár Katalin. – Ilyen lehet többek között a magas lázas állapot, hirtelen fellépő mellkasi fájdalom, hidegverejtékezés, akut hasi fájdalom, véres hányás, nehéz légvétel, idősek esetében elhúzódó hányás, kismamáknál hasi görcsök, a magzat mozgásának elmaradása, vérzés, bizonyos allergiás reakciók. De ha valakinek több hónapja hullik a haja, vagy évek óta fennálló mozgásszervi panasza van, azt inkább türelemre intenénk és a megfelelő szakrendelés felkeresésére kérnénk. Gyakran fordul elő az is – és ez nem csak az ünnepekre jellemző –, hogy valaki hosszú ideje gyógyszert szed, de elfelejti beszerezni a receptet, ő is hozzánk fordul.”

Bármennyire is embert próbáló a munkájuk, a dolgozók szívvel-lélekkel, elkötelezetten végzik feladatukat, és akkor is helyt állnak, amikor zsúfolásig tele a váró. Katalin azt meséli, ők már rég megszokták, hogy az ünnepeket is bent töltik.

– Rendkívül rugalmasak vagyunk, úgy oldjuk meg a beosztást, hogy mindenkinek jó legyen. A gyermekesek karácsonykor szabadok, a többiek december 31-én és január 1-jén.  Aki ezt a hivatást választotta, annak a hozzátartozói tisztában vannak vele, hogy nincs hétvége vagy ünnepnap.

 – Nagyon szeretünk itt dolgozni és egymásra is odafigyelünk – árulja el Tóth Attiláné. – A kollégák ilyenkor behoznak egy kis édességet otthonról, apró ajándékokkal kedveskedünk egymásnak. Igyekszünk feldíszíteni az osztályt, hogy érezzük, ez a nap más, mint a többi. De a munka természetesen egy pillanatra sem állhat meg.

Megfeszített munka karácsonyi hangulatban

Varga Tamás tűzoltóőrnagy 1994-ben szerelt fel, jelenleg a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon dolgozik, a műveletirányításon. Koordinálja a kivonuló egységeket, értékeli a 112-es hívószámra befutó hívásokat. Bőven szerzett tapasztalatot az elmúlt évtizedekben, így azt is tudja, mire kell fokozottan figyelnünk ebben az időszakban.

– Szerencsére az utóbbi időben az ünnepek tájékán nem növekszik jelentősen a bejelentések száma – mondja. – Talán körültekintőbbek az emberek, valamennyit javult a helyzet. A karácsonyfatüzek mellett az adventi koszorúkkal szokott probléma lenni. Nem figyelnek rá, otthagyják az égő gyertyát. Veszélyesek továbbá a bizonytalan helyekről beszerzett rossz minőségű karácsonyfa világítások is. Továbbá vigyázni kell, hogy soha ne szaladjunk le például a boltba, miközben a tűzhelyen vagy a sütőben készül az étel. Szilveszterkor a petárdázás kapcsán előfordulnak kukatüzek, kisebb balesetek, vagy gyakran dobják be véletlenül erkélyekre a pirotechnikai eszközöket, tüzet okozva ezzel. A szénmonoxid-mérgezés sokkal gyakoribb probléma, és nem csupán az ünnepek alatt, hanem az egész téli időszakban. A berendezéseket évente meg kellene nézetni szakemberrel és fontos, hogy mindig be kell engedni a kéményseprőt.

Tamás 1997-ben ismerkedett meg a feleségével, akinek akkor már volt egy négy esztendős kislánya. Úgy gondolták, jobb, ha a férfi nem vonul ki tűzesetekhez - ez volt az egyik oka, hogy a műveletirányításhoz került. Később két közös fiuk született, akik ma már 18 és 14 évesek. Az elmúlt hét évben pedig nevelt gyermekekről is gondoskodnak.

– Volt egy ismerősünk, aki nevelőszülőként dolgozott, sokat beszélgettünk vele. A feleségem úgy gondolta, ő is szívesen elvégezné a képzést, és így mi is segíthetnénk nehéz sorsú kicsiken. Először két kislány volt nálunk, akiket két és fél év után örökbe fogadtak. Majd három testvért neveltünk közel öt évig. Most éppen várakozunk, nemsokára új gyermekek érkeznek hozzánk, az ünnepeket talán már velük tölthetjük.

A karácsonyt a nevelt gyermekek éppúgy élvezik, mint a vérszerintiek. Tamás szerettei pedig megszokták, hogy a családi karácsonyozást a családfő beosztásához igazítják.

– A feleségemet már úgy ismertem meg, hogy tűzoltó voltam, később is így szerveztük a programjainkat. A gyerekek is ebben nőttek fel. A nevelt gyerekeknek eleinte furcsa volt, hogy miért megyek el otthonról éjszakára, vagy miért nem látnak szenteste, de mára ők is megszokták. Szolgálattól függően 24-én vagy 25-én megtartjuk a karácsonyt, és egy másik napon a tágabb családdal is tudunk ünnepelni. A szolgálatban feldíszítünk egy kis műfenyőt és mindenki hoz egy kis süteményt. Bár a munka gőzerővel folyik, mégis érezni a karácsony hangulatát.

Segélykiáltások egy magányos éjszakán

Az ünnepek jó esetben szeretetről, pihenésről, vidámságról szólnak. Ám sokaknak ilyenkor a magány és a sajgó lélek jut osztályrészül. Mit tehet, akinek senkije sincs? Aki nem remélhet egy bíztató szót? A Miskolci Lelkisegély Telefonszolgálat 35 önkéntes munkatársa a nehéz pillanatokban nyújt segítséget. Számukat (116-123) bárki tárcsázhatja, a nap 24 órájában, természetesen az ünnepek alatt is. Ez egy elsősegély vonal, azonnali segítséget jelent, de a pszichoterápiát nem helyettesíti. A cél az, hogy a hívó megnyugodjon egy kicsit,  hiszen így a kiutat is könnyebben megtalálja.

– Sokan előre félnek a karácsonytól, mert magányosak – meséli Molnár Erzsébet szakmai vezető. – Néhányan azért szenvednek, mert ugyan vannak rokonaik, de nem látogatják meg őket, hiába várják. Az ünnepek előtt több az öngyilkos gondolat is. Aztán előfordulhat, hogy valaki ugyan családban él, de annyira szorong a sok teendőtől az ünnep előtt, hogy kiborul. Hívásra adhat okot a gyász, a párkapcsolati vagy munkahelyi probléma is. Pedig ezeknek a napoknak éppen a megnyugvásról, meghittségről kéne szólniuk. Ilyenkor megpihenhetünk, rendezhetjük a gondolatainkat.  Egy idézet szerint „az élet ünnepnapok nélkül olyan, mint egy hosszú út vendégfogadó nélkül.”

A szakembertől megtudtuk, hogy az ünnepek előtti őrület sajátos kórképhez vezethet, amelyet karácsonyi stresszbetegségnek hívnak. Ilyenkor az illető tele van feszültséggel, vásárlásba menekül, mert úgy érzi, ajándékokkal pótolhatja a meghittséget. Sokan pedig a meghitt beszélgetésektől tartanak. A lelkisegélyszolgálat dolgozói folyamatos munkarend szerint vannak beosztva. És bár nehezebb megoldani az ügyeletet, mint hétköznapokon, ilyenkor is muszáj valakinek a telefonnál ülnie.

Megeshet, hogy egy ügyelő lelkileg kifárad, ez a segítő szakmákban mindenhol előfordul. A sok panasz, fájdalom érzelmileg kimeríti a dolgozót, ennek előbb-utóbb lelki és fizikai tünetei lesznek. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az érintett felismerje az intő jeleket, és kicsit pihenjen. A vezetőség kiemelten figyel az ügyelők érzelmi állapotára, illetve gyakran vesznek részt ún. szupervízión, ahol ők is kibeszélhetik magukból a problémáikat.

Szerző: Lendvai-Orosz Hajnalka

A teljes cikket a Családi Lap 2016 decemberi számában olvashatod el!