Így rohasztja az agyunkat a tévénézés

Írta: ,

Hajlamosak vagyunk arra, hogy amikor leülünk a tévé elé, csak csüggünk rajta, agyunkat képernyő pihentető üzemmódba rakjuk. Ezáltal minden kontroll nélkül szivárognak fejünkbe a furcsábbnál furcsább információk – furcsábbnál furcsább módon…

Bizonyíték arra, hogyan működnek bizonyos dolgok

Lessünk bele a Tudatfeletti egyik nagyon is idevágó, példaértékű epizódjába.

A „mentalista” a trükk végén megmutatja, hogyan „látta” a másik gondolatait. Nem látta, csak manipulálta a gondolatokat. Ördögien. Ugyanis az agy sokkal több mindent fog fel a világból, mint amennyit tudatossá tesz számunkra.

Tehát, ha a manipuláció időintervallumát, a célzások direktségét figyeljük meg, hamar rájövünk, hogy a „rejtett” vizuális célzások igen hatékonyak.

A filmecskét látva komolyan el kell gondolkoznunk a „mozgókép” hatalmáról – és a műsorokat, de leginkább a reklámokat készítők felelősségről – főleg gyerekeink kapcsán.

Ennek az elgondolkodtató bemutatónak viszont van egy előnye is. Az emberi agy ilyen minőségű működését csodásan ki lehetne aknázni a tanulás, tanítás területein.

Hogyan lesz egy reklám kínosan vicces?

Egy közkedvelt krimisorozatban épp egy szaftos boncolást végeztek. Szerencsétlen, csúf halált halt „páciens” mellkasa tárva-nyitva, mellrészén a bőr jobbra és balra kihajtva, annak rendje és módja szerint.

Tüdejét kiszedték, egy boncnok gyakornok szeletelte, részletesebb vizsgálat kapcsán, miközben azzal viccelődött, hogy épp megfelelő lenne a minta, vastagsága által, egy szendvicsbe.

Snitt, és reklám. Háromszor sújt le egy hentesbárd a csodás és ínycsiklandó hosszúkarajra, miközben egy megbízható férfihang a következőket mondja lelkesen: frissesség, minőség, áruházunk saját húsüzeméből.

…mostanában nem fogok karajt venni, az biztos…