Az ajándéknak nincs ára?

Írta: ,

Ajándékot átadni csak mosolyogva, tisztességes – tiszta, nem szakadt, nem házi – ruhában illik, tisztelettel és szeretettel, azaz odafigyeléssel szabad. Emellett illik gondot fordítani arra is, hogy mit ajándékozunk, de ami még ennél is fontosabb: kinek ajándékozunk.

Mi volt régen az „igazi” ajándék?

Nem is olyan rég még illetlenség volt „hasznos” dolgot ajándékozni, tehát nem illett ruhát, háztartási eszközt adni ajándékba.

Azért, mert hasznos, szükséges dolgot adni jótéteménynek, jótékonykodásnak számított. Ezt rokonnal, baráttal ünnepi alkalmakkor nem illett megtenni, hiszen azzal emlékeztetjük őket sorsukra, problémáikra.

Mivel az ajándékozás örömokozás, nem jótékonykodás, így illetlenség volt ilyet tenni.

Mára nagyot változott a világ, hiszen mindenki jobban örül egy rég vágyott ruhadarabnak, egy életet megkönnyítő háztartási eszköznek, mint a századik „értelmetlen” kütyünek.

A kézzel készített ajándék csapdája

A házi készítésű ajándéknál is fontos szempont a hasznosság és igényesség, nem csupán az, hogy saját magunknak bizonyítsuk, hogy képesek vagyunk rá.

Sajnos, a kézzel készített ajándékok többnyire öncélúak, mint örömokozók.

A gyerekeknek szoktuk mondani, hogy készítsenek ajándékot, mert az sokkal értékesebb, hiszen a legdrágább dolgokat, a kreativitásukat, ügyességüket és idejüket adják ezáltal. Ez így is van, ám az ilyen ajándékoknak a többsége idővel elkallódik.

Alkotásnak alkotás, értéknek érték, ám nem maradandó, mert többnyire hasztalan. Ebbe a csapdába gyerek és felnőtt ajándékkészítők egyaránt belesétálnak, akármilyen jó szívvel készítik az ajándékot.

A kézzel készült ajándék ötletét körültekintően kell kezelni, készítésének menetét meg kell tervezni.