Sokan vesznek a piacon vágott virágot, ám kevesen gondolnak arra, hogy a vágott virág, bármennyire is szép, lassan haldoklik gyökér nélkül. Ezt nézzük végig, amikor vázába rakjuk.

A feng-shui szerint minden, ami élő, vitalitással teli az jó, mert generálja az energiák működését azon a helyen, ahol a lakásban elhelyezzük. A haldokló virág, éppen ezért, gyengíti ezeket a helyeket a lakásban, sőt, negatív dolgokat, történéseket vonz be.

A feng-shui minden olyan tárgyat, ami éles, hegyes, szúrós védekezésre használ. Emiatt szokták a díszkardokat, legyezőket – bizonyos legyezőfajták fegyverként funkcionáltak a küzdősportokban – is az ajtó melletti falra rakni, élével, hegyével kifelé.

A kaktusz tele van tüskékkel, melyek szétszórják a negatív energiát a lakásban, így a kaktusznak a helye az ablakban, a két ablak között van, hogy távol tartsa a bajt.

A kaktusz közelében huzamosabban tartózkodó embert is ,,szúróssá teszi”, ezért inkább óvakodni kell tőle.

A leander a Földközi-tenger partvidékén honos, ott, ahol a mítoszok is teremnek. Nem tudni, hogy miért, de úgy tartja a babona, hogy a lányos háznál leandert tartani szerencsétlenség. Latin neve: Nerium oleander, mely Néruszra, a vizek görög istenére utal, akinek lányai a hableányok, Nereidák.

A leander minden része mérgező, gyerekekre veszélyes, érzékeny bőrűek pedig könnyen allergiásak lehetnek tőle. Feng-shui szerint sem szerencsés növény – bár virágai gyönyörűek – ugyanis levelei a kardhoz hasonlítanak, ami az energia áramlását akadályozza, elvágja.

A jázmin a barátság virága, ezért érdemes ajándékba vinni, amikor vendégségbe megyünk. Emellett felhasználása is igen sokféle, egyrészt az illatszerpiacon, krémekhez, de akár teát is készítenek belőle.

A jázmin több ázsiai nép nemzeti virága.

A Fülöp-szigeteken ebből készítik a füzért a vendégek nyakába, de vallásos képeket is ékesítenek vele. Jáva szigetén az esküvői virágok között a legfontosabb, míg Thaiföldön az édesanyát jelképezi. Pakisztán nemzeti-, Damaszkusz szimbolikus virága.

A feng-shui szerint a nárcisz akkor hoz szerencsét az egész évre, ha újévkor virágzik. A nárcisz mitológiai növény is, hisz Narcissus a gyönyörű ifjú visszautasította Ekho nimfa szerelmét, aki ebbe bele is halt: csontjai sziklákká váltak, csak a hangja, a visszhang maradt meg.

Emiatt Aphrodité a szépség és szerelem istennője azzal büntette az ifjút, hogy az a vízben meglátva tükörképét, legyen saját magába szerelmes. Ez a szerelem Narcissus halálát okozta, és holtteste változott virággá. A nárciszt imádták a görögök, a belőle nyert illatos olaj miatt.

Más néven, pünkösdi rózsa, a hűség és a ragaszkodás jelképe, szerencsehozó, és a feng-shui szerint erősíti a jang-ot – a férfienergiát. Kínából származik, a bazsarózsa a legrégebbi kultúrnövényünk. Nevét – Paeonia – a görög mitológia isteneit gyógyító orvosnak, Paionnak köszönheti. A paean szó amúgy diadaléneket jelent.

Gyógynövényként termesztették, gyökerének kivonatából készítették a sárgaság elleni gyógyírt, használták vese- és hólyaghurut ellen, de reuma gyógyítására is. Ez azért érdekes, mert a bazsarózsa mérgező(!), kivéve a tavasszal és ősszel kiásott gyökérdarabokat.