Kertészkedés a nagyvárosban? Csatlakozz te is egy közösségi kerthez!

Írta: ,

A 2010-es évek sok olyan dolgot hoztak magukkal, melyek a közösségi megosztás gondolatán alapulnak. Ebben a szellemben élesztették újra a közösségi kertek mozgalmát is, melynek köszönhetően nem csak Budapesten, de az ország más városaiban is létrehoztak olyan zöld területeket, ahol az emberek együtt gondoskodhatnak kis parcellákról, és közösen kertészkedhetnek, ezzel megtapasztalva az ültetés, növénytermesztés szépségeit, és közös élményeket is szerezhetnek.

A közösségi kertek olyan helyek, ahol egy közösség együtt kertészkedik. Leggyakrabban mindenkinek van egy kicsi saját parcellája, ami fölött szabadon rendelkezik, a fennmaradó részről pedig a közösség tagjai együtt döntenek, tudtuk meg Kling Ferenctől, a Grundkert közösségi kert egyik koordinátorától.

– Mivel a parcellák valóban nagyon kicsik – általában 8-10 négyzetméteresek, vagy még kisebbek –, a közvélekedéssel ellentétben ezek a helyek nem elsősorban a növénytermesztésről, hanem a közösségről, hasonló érdeklődésű emberek közös időtöltéséről szólnak – magyarázta a kert koordinátora.

Közösségteremtési szándék

Eredetileg a közösségi kertek inkább városi kertek voltak, az 1. és 2. világháború idején terjedt el a városi kertészkedés az élelmiszerhiány enyhítésére, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és az Egyesült Királyságban.

– Később a hippi mozgalmak idején az 1970-es években már inkább a közösségteremtés szándékával indítottak kerteket a városokban. Ezek a ma is működő közösségi kertekhez már teljesen hasonlóak voltak. Magyarországon viszont csak a 2010-es években indult el a közösségi kertek mozgalma, de Budapesten mára körülbelül kéttucat kert nyílt, és vidéken is számos helyen vannak ilyen kertek – fogalmazott Kling Ferenc.

A fővároson kívül közösségi kerteket vannak az ország számos városában: Kecskeméten, Debrecenben, Győrben és Pécsen is.

Budapesten Kispesten az önkormányzat is felkarolta ezt az ügyet, így mára ott öt közösségi kert nyílt. Több kerületben különböző fenntartók működtetnek közösségi kerteket. A Városi Tanya egyesület és a Kortárs Építészeti Központ többet is, a ZUG -Zuglói Közösségi Kertekért Egyesület egyet, a Grundkert pedig évek óta informális csoportként a legcivilebb kert, egyesületté alakulásunk éppen folyamatban van. Kerületek szerint a 3., 7., 8., 9., 10., 11., 14., 19. és 22. kerület büszkélkedhet közösségi kertekkel, Soroksáron pedig folyik egy kert alapítása – tudtuk meg a Grundkert koordinátorától.

A közösségi kertekbe általában hatalmas a túljelentkezés, ezért a legtöbb kertben már a szezon elején meghirdetik a szabad helyeket, és sorsolással döntenek a jelentkezők közül. Más helyeken motivációs levelet kérnek, vagy közösségi döntéssel, ajánlás alapján lehet bekerülni, de egyes helyeken előfordul, hogy a csatlakozás feltételeként közösségi munkát várnak el a jelentkezőktől.

A legtöbb közösségi kertben magánszemélyek lehetnek tagok, 18 éves kor felett. A feltétel a tagsági díj megfizetése és az, hogy a parcella folyamatosan gondozva legyen. – Ennél optimálisabbnak tartom a saját szabályzatunkat, a Grundkert szabályzatát. Nálunk egyesületek is kaphatnak parcellát, illetve a tagság fontos feltétele, hogy a közös munkákból mindenkinek egyaránt ki kell vennie a részét. Ezáltal a többi kertnél nagyobb hangsúlyt fektetünk a közösségre, a tagok együttműködésére is – magyarázta a kert munkatársa.