Ez a világ radioaktív fővárosa – Nincs is olyan messze tőlünk!

Zabolai Margit
Írta: ,
Ez a világ radioaktív fővárosa – Nincs is olyan messze tőlünk!

Kép forrása: flickr/abejorro34

A radioaktivitás nem kimondottan turistacsalogató fogalom, legalábbis elsőre. Pedig bizonyos körülmények között kimondottan jótékony hatásai lehetnek – hogy mást ne említsünk, például a hévízi fürdő is enyhén radioaktív tulajdonságának köszönhetően gyógyítja a reumatikus panaszokat. A radioaktivitás fővárosaként tartott kis cseh települést, Jáchymov-ot pedig szintén érdemes felkeresni.

Nobel-díj a szemétből

A cseh-német határtól 5 km-re délre, Karlovy Varytól 20 km távolságra található város az Érchegység egyik völgyében fekszik, és története szorosan összefügg a bányászattal. Az első bányászok 1516-ban érkeztek a völgybe, ami rendkívül gazdag uránércben, de ezüstben is. Bár a 16. században a bányászok az utóbbi miatt érkeztek, a modern időkben az uránium lett az, ami igazán értékessé és érdekessé tette a területet.

Jáchymov lett a világ első városa, ahol uránbányát nyitottak, és az itteni kőzetnek még a tudományban is fontos szerepe lett: a  20. század elején Marie Curie itteni uránércből fedezte fel a rádiumot.

A városban nyílt gyárban a világon elsőként uránt használtak üvegtárgyak színezésére, ez az eljárás viszont rengeteg hulladékot termelt. Marie Curie gyakorlatilag a gyár szemetéből tudta végül elkülöníteni a rádiumot, a polóniumot, az aktíniumot és a protaktíniumot, ami a modern idők egyik legnagyobb tudományos áttörése volt.

A radioaktív anyagok felfedezése Curie-nek két Nobel-díjat, Jáchymovnak pedig ismertséget hozott, főleg, hogy a sugárzó anyagot egyfajta csodaszernek tartották, és a 20. század elején nem csak a balneológiában és gyógyászatban, de kozmetikumokban, cigarettákban, sörben, kenyérben, csokoládéban is használták, a hirdetésekben pedig gyakorlatilag hívószó lett a ma már kevésbé vonzón hangzó radioaktív kifejezés.

A második világháború után a bányákra a Szovjetunió tette rá a kezét, hiszen az itteni készleteket a világ legnagyobb uránkészleteként ismerték, az urán pedig nélkülözhetetlen volt a nukleáris fegyverek előállításához. Az egykor pezsgő város bányájában munkatábort hoztak létre, ahol a politikai és háborús foglyokat rettenetes körülmények között dolgoztatták halálra. Az éhező, mindenféle védelem nélkül robotoló foglyok egymás között az uránbányát úgy emlegették: Jáchymov pokla.

Gyógyító aktivitás

Ma már a városban csak egyetlen bánya üzemel, ami a helyi gyógyfürdőbe pumpálja az enyhén radioaktív vizet. A termálvizet egyébként szintén a bányászatnak köszönhetően fedezték fel, amikor 1864-ben egy üreget próbáltak mélyíteni.

A radioaktív vizeket gyógyító hatásuk miatt több ország egészségügyi szervezete is ajánlja, az emberek pedig 1906 óta használják: ekkor nyílt meg az első radioaktív „spa” egy magánházban, ahová egy bányász hordta haza az értékes termálvizet. Ma már turisták ezrei látogatják Jáchymovot minden évben az elsősorban ízületi bántalmakra ajánlott radonfürdő miatt, őket természetesen már modern fürdők és elegáns hotel várja. A fürdő orvosa szerint bár az itteni víznek a legnagyobb a radontartalma egész Európában, az valójában még mindig nagyon alacsony, és ennek, valamint a szigorúan ellenőrzött körülményeknek köszönhetően biztonságosan alkalmazható a betegeken.

Uránbányája és történelmi szerepe miatt Jáchymov a világ radioaktív fővárosaként vált ismertté, 2019-ben pedig az UNESCO felvette a Világörökségi listára. A védelem és a figyelem pedig rá is fér a városra, aminek fontos történelmi és építészeti emlékei sokszor elfeledve, omladozva hevernek a völgyben. A helyiek pedig szeretnék, ha ezeket az épületeket megmentenék – még akkor is, ha elmondásuk szerint cserébe nagyon sokszor kell meghallgatniuk a viccet az ide érkezőktől, hogy világítanak-e a sötétben.

Fókuszban

Tiszta lakás, ragyogó jókedv

Egy mobil, amivel bátran villoghatsz, de nem kerül egy vagyonba

3 óriási tévhit a hurutos köhögéssel kapcsolatban

Okos tetőablak: együtt a kényelem és a funkció