Római vakáció ajándékba – Élménybeszámoló egy anya-lánya nyaralásról

Írta: ,

Májusban volt anyukám születésnapja, én pedig úgy döntöttem, hogy idén egy különleges élménnyel lepem meg. A legcsodálatosabb ajándék, amit egy szülőnek adhatsz, az együtt töltött idő, úgyhogy elvittem őt az első, igazán csajos külföldi kalandunkra, egy hosszú hétvégére az örök városba. Ha még nem jártál Rómában, beszámolóm talán neked is kedvet csinál hozzá. :)

Anyukám az utazás egészen más kultúráját ismerte ezelőtt, saját szervezésű nyaraláson csak az országhatáron belül volt, ahova autóval is könnyedén el lehet jutni. Meglátogatott már nagyobb városokat, de idegenvezető kíséretével. Külföldi nyaralásnak pedig inkább tengerparti pihenést választott, ha tehette, ahova mindig utazási iroda szervezésében ment ki.

Azt gondolom, bátran kijelenthetem, hogy a mi generációnk utazási szokásai teljesen megváltoztak. Szeretem saját magamnak megszervezni a nyaralásokat, jóval előbb lefoglalni repülőjegyet, szállást pedig központi helyen találni, hogy onnan mindent könnyedén elérjek. Ha mindez megvan, jöhet a ráhangolódás – amibe ezúttal anyut is bevontam. Folyamatosan küldtem neki a képeket a látnivalókról, amiket meg fogunk nézni, az ételekről, amiket meg fogunk kóstolni, és az utazást megelőző pár napban olasz zenékkel is bombáztam, amiktől a vérünk is felpezsdült. Ez az egyik fő feladat, ha „szülő utaztatásba” vágod a fejszédet; mutasd meg neki, te hogy csinálod, de közben lásd a dolgot az ő szemszögéből is, akinek minden helyzet újdonság lehet.

Szombaton délelőtt indultunk, a születésnapján. Szándékosan nem korai járatra foglaltam – pedig akkor nyertünk volna egy délelőttöt –, mert anyukám nem szeret korán kelni, és fontosabb volt számomra, hogy kipihenten vágjunk bele a kis kalandunkba. A repülést hősiesen viselte, és hamar ráhangolódott az olasz mentalitásra is, amikor is egy órát várakoztunk a reptéren, mert akkor még nem tudtuk, hogy itt nem feltétlenül előny a jó modorra figyelni, és magunk elé engedni a korábban érkezőket...

A szállásra érkezve kulcs híján nem tudtunk bejutni az apartmanba, úgyhogy felhívtuk a tulajdonost, aki nem csinált nagy ügyet az érkezésünkből, beengedett minket és már ott sem volt. Gyorsan lepakoltunk, majd bevettük a várost. A kedves kis látnivalókról szóló listánkról aznap sikerült mindent szkippelnünk, és inkább megkóstoltuk a legfinomabb olasz tésztákat és borokat, majd átadtuk magunkat a pezsgésnek.

Galéria / Dekoráljunk, de hogyan?
Dekoráljunk, de hogyan? Megnézem
a galériát!

Mivel csak egy hétvégére mentünk, szombaton – olaszosan – „időben” elindultunk, 11-kor már el is hagytuk a szállást. A csini topánkáinkat lecseréltük sportcipőre, és célba vettük a Colosseumot. Ha egy napotok van körbejárni Rómát, az körülbelül semmire sem elég, de arra igen, hogy szerelembe essetek, legyen szó a szűk utcácskák hangulatáról, a csodaszép terekről, az ókori múltat idéző romokról, a fenséges ízekről, vagy a megállás nélkül bókokat szóró olasz férfiakról.

Ha szeretnéd egy picit megszervezni a városnézést, ahogy mi is tettük, akkor a következő oldalon találod azokat az útvonalakat, amik még kisebb-nagyobb délutáni sziesztával is bejárhatóak.