Minden magyarnak látnia kell: Árva vára

Írta: ,

Minden várnak van története, ami többé vagy kevésbé belesimul a történelembe. Mi, magyarok abban voltunk jók, hogy ezeréves, zűrzavaros, kusza, szinte már-már követhetetlen történelmünk folyamán rengeteg várat építettünk. Történelmünk fix pontjait a várak adják. 

Árva vára maga az ámulat

1/6 Árva vára maga az ámulat

Alapításának ideje a tatárjárás utáni időszakra tehető.

Első alkalommal 1267-ben említik annak kapcsán, hogy IV. Béla kiváltotta a várat Balassa Mikótól – a vár ezután királyi várként funkcionált.

Rengeteg birtoklója volt, számtalan módon, adományozás, öröklés, elzálogosítás kapcsán. A vár, már helyzeténél fogva is, szinte bevehetetlen – ugyanis egy sziklára épült.

Maga a vár több részből áll: alsó vár, középső vár és fellegvár. Mikszáth Kálmán szerint a templomos lovagok építették.

Aki idelátogat, azt a több mint 700 eltelt év egyszerre fogja megérinteni. 

Érdekességek

2/6 Érdekességek

A XV. században Árva várának ára 8 000 forint volt.

Legismertebb és utolsó tulajdonosa a Thurzó család volt. 

A vár története szorosan kötődik Mátyás nevéhez, több ponton is. Egy kevésbé fontos legenda szerint Mátyás ide záratta be Várady Péter kalocsai érseket 1484-ben.

Ekkor hangzott el ez a mondat: „Arva fuisti, arva eris et in Arva morieris.” Azaz: Árva voltál, árva leszel, és Árva várában fogsz meghalni.

Miért kell minden magyarnak látnia?

3/6 Miért kell minden magyarnak látnia?

Mivel a tatárjárás után épült, minden korból, minden birtokostól maradt ott valami apróság, személyessé, közelivé téve a történelmet. Az épület minden kor építészetét magában hordozza.

Nemcsak vár, hanem kastély is, csodás kápolnával és egy földalatti, üvegen át látható családi kriptával. Van lovagterme, fegyvertára, a várban van természettudományi és néprajzi kiállítás.

A vár egyik belső udvarában szinte érintetlenül látható a hatalmas kút, a zegzugos, lépcsős, több udvarral rendelkező vár egy egyszerűbb, történelmi „díszlettel” rendelkező labirintus.

Itt forgatták a Drakula filmet is, adottságai miatt.

A fellegvár és az oda vezető út

4/6 A fellegvár és az oda vezető út

Több emeletes a vár, mely egy sziklára, és onnan a szikla oldalára épült, egészen a szikla csúcsáig.

Sok belső, sajátos hangulattal rendelkező udvar, és számos lépcső visz a vár tetejére, a fellegvárba, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az Árva folyóra és a környékre.

Míg feljutunk a fellegvárba a külső és belső lépcsőkön, korabeli szobákon, termeken haladhatunk át.

Rengeteget kell lépcsőzni, még belső csigalépcső is van, ám megéri a fáradságot.

Az apró, varázslatos részletek

5/6 Az apró, varázslatos részletek

Rengeteg a különböző stílusú fa és vasajtó, van egész alakos sárkányt mintázó kopogtató, ahogy sok más is, amit eddig csak kosztümös filmekben láthattunk.

Érdekes, kastélyokra jellemző ajtóívek, boltozatok, kora középkori apró ablakok, vagy kastélyokra jellemző körüvegekből összerakott nagyobb ablakok is vannak.

Van bécsi pianínó, képterem, fegyverterem, hatalmas ingaóra szerkezet és szimbólumokkal teli faragott ajtó is.

A kápolna

6/6 A kápolna

Sok csodálatos kápolna van, ám ez úgy lett megtartva, felújítva, hogy az ember lelkét megérinti a régi korok hitbéli életének mélysége, ugyanakkor beárad a fény.

Az oltár, az ablakok, a falak díszítése mellett érdemes a lába alá is néznie az embernek. Egy, a kápolna alatt lévő kripta üveggel van befedve, melyben Gróf Henkel Gábor, felesége Szunyogh Szidónia grófnő, és két kicsi gyermekük, Lázár és Emerentia – Thurzó György nádor leszármazottai – nyugszanak.

Ez az a hely, vár, ahová minden magyarnak életében legalább egyszer el kell látogatnia.

És végül egy kérdés:

Kedves történelemkönyveket írók és tantervet készítők! Miért nem hallott a magyarok nagy része Árva váráról, a vár történetéről, legendáiról? Nem gondolom, hogy ez a hely a fakultáció, vagy az érintőleges megemlítés kategóriába tartozik…

Szeretném megköszönni az ott élőknek azt, hogy ezt a várat ilyen gyönyörűen megőrizték az utókornak.