Hurrá, nyaralunk! – A nyári szabadság fontosságáról és pozitív hatásairól

Írta: ,

Ó, IÓ, CIÓ, ÁCIÓ, KÁCIÓ, AKÁCIÓ, VAKÁCIÓ!! Emlékeztek még, milyen izgalommal írtuk a táblára az utolsó napon a V betűt, és mekkora örömmel rohantunk át az iskola kapuján, hogy kitört a vakáció? Ezt a pozitív érzést kell visszacsempészni és megélni most is, amikor szabadságra megyünk. Mert nyaralni kell, nyaralni jó, a nyaralás jár nekünk! De hogyan kell jól nyaralni, ki tudunk-e kapcsolni egyik napról a másikra, mit tegyünk, ha nem minden úgy alakul, ahogyan elképzeltük?

– Mindig egy hétre megyünk nyaralni valahová külföldre, ami nem túl hosszú idő, mégis minden évben nagyon várjuk – mondja az egyik napilapnál dolgozó szerkesztő, József. – Mennénk hosszabb időre is, de anyagilag ezt tudjuk megengedni magunknak. Bár egyre többször elgondolkozunk azon, hogy két hétre lenne szükségünk, de akkor belföldön, mert azt érezzük: a hét nap nem elég a regenerálódásra.

Hét nap valóban nem nagy idő, mégis, jobb, mint a semmi. Statisztikák szerint ugyanis a magyarok kétharmada sehova nem jut el nyaralási célzattal, a legtöbb esetben anyagi nehézségek miatt. Pedig a szakemberek szerint a nyaralás nem hagyható ki, egész egyszerűen biológiailag szükséges az emberi szervezetnek a fizikai-mentális kikapcsolódás.

Feltölt, mint egy elem

Dr. Dúll Andrea, az ELTE PPK egyetemi docense, környezetpszichológus szerint is baj, ha nem megyünk, vagy nem tudunk nyaralni.

– A nyárnak megvannak a maga értékei: meleg, napsütés, fény, egyszóval olyasmik, amik miatt szívesen útra kel az ember – mondja a szakember. – Ez az útra kelés több síkon is meghozza a maga „hasznát”. Kezdődik a készülődéssel, amikor kiválasztjuk az úti célt, lélekben ráhangolódunk, álmodozunk, mi fog ott fogadni. Az utazással abba kell hagynunk a napi rutint, kizökkenünk a megszokott tempóból. Elhagyjuk az ismert helyet, ahol élünk és dolgozunk. Komoly pszichológiai értéke van annak, hogy elmegyünk otthonról. A nyaralás helyszínén üzemmódváltás történik, megnyitjuk magunkat a spontaneitásélmények előtt. Az utolsó napokban pedig már hazagondolunk, elkezdjük a visszahelyezkedést a megszokott életünkbe.

Az egyetemi docens szerint mély változásokat is hozhat egy-egy utazás vagy természetélmény. Általa a személyiség átstrukturálódhat, nyitottabbá válhatunk, akár környezetvédelmi attitűdjeink is megváltozhatnak. Már csak ezért is szükséges a távollétélmény, hiszen néha jó otthonról elmenni. Egy-egy nyaralásnak lélekfürdető hatása van, sőt, mindezt mentálisan tudja nyújtani egy táj is, hiszen ha fizikailag ott vagyunk, akkor el tudunk távolodni a gondoktól. Ehhez pedig nem kell feltétlenül sok idő, csak elegendő.

– Ha intenzív ez az élmény, egy hosszú hétvége is adhat feltöltődést – magyarázza dr. Dúll Andrea. – Sőt, még egy kép, egy poszter is érhet el ilyen mikrohatást, ám a kutatások szerint tíz nap kell egy nagyvárosi embernek az értékes regenerálódáshoz. Eleve három-négy napra van szükség ahhoz, hogy átütemezzük magunkat a zaklatott, pörgős életstílusunkból. Az ötödik-hatodik napra ez megtörténik, ezért jó, ha ilyenkor a hetedik napon nem kell még visszautaznunk, hanem tartóssá tehetjük ezt az állapotot.

A teljes cikket a Családi Lap 2016 júliusi számában olvashatod el!

Szerző: Kormos Olga