Földünk legtávolabbi, titokzatos pontja: a Húsvét-sziget

Írta: ,

A Húsvét-sziget egy kicsi földdarab a Csendes-óceán közepén. Bolygónk legelszigeteltebb helye. Ősi és megfejthetetlen titkok őrzője. Látványosságai a moaiok: óriási, kőből faragott arcok.

Rejtélyek

1/5 Rejtélyek

A világon a Húsvét-sziget esik a legtávolabb bármilyen lakott helytől. Dél-Amerikához van a legközelebb (3747 kilométerre). A sziget alapterülete csupán 160 négyzetkilométer, még Elba-szigeténél is kisebb.

A földrajzi térképeken csak egy aprócska pont. 1722. április 5-én, körülbelül délután 5 órakor Jacob Roggeveen holland tengerészparancsnok fedezte fel. Mivel ez az esemény húsvét hétfőn történt, ezért a szigetet Húsvét-szigetnek nevezte el.

A Föld minden részéről származó tudósok vitatkoznak azon, hogy kik is voltak a sziget első lakosai.

Szabadtéri múzeum

2/5 Szabadtéri múzeum

Olyan a sziget, mint egy hatalmas szabadtéri múzeum. Az őslakók a közeli vulkán közelében termelték ki a vulkanikus kőzetet.

A szobrokat itt faragták ki. A nyomok arra  utalnak, hogy a bányát valami különös ok miatt hirtelen elhagyták, mert vannak itt épp elkezdett vagy félig megmunkált szobrok, és olyanok is, amelyek a vulkán falába vannak faragva.

A régészeti leletek tanúsága szerint ekkor történt, hogy eltűntek a pollenek, ami azt mutatja, hogy a szigeten élő fák száma gyakorlatilag nullára csökkent. Pedig fa és kötelek nélkül nehéz lett volna szállítani a szobrokat.

500 év alatt legalább ezer szobrot faragtak ki. A szobrok derékig ábrázolják az embereket. Több mint 6 méter magasak, és majdnem 2 méter szélesek. Alakjuk szabálytalan, fülük hosszú. A fejükön hatalmas kalap van.

Az őslakosok élete

3/5 Az őslakosok élete

A vulkánok pereme felé sétálva az embernek olyan érzése támad, mintha egy fantasztikus világban, például a Holdon járna.

Az őslakosoknak állítólag nem voltak állataik, amelyek képesek lettek volna a nehéz szállítási munka elvégzésére (pl. ló, bika, tehén, szamár).

Táplálékukat a tengeri madarak tojásai, hal, rák, tyúkok, kutyák és patkányok alkották. Az édesburgonyát is ismerték. Valószínűleg embert is ettek, erre bizonyíték egy festett barlang, ahol a kannibál szertartásokat tartották.

Hosszúfülűek és Rövidfülűek

4/5 Hosszúfülűek és Rövidfülűek

A szobrok előállítása a sziget túlnépesedésével lehetett összefüggésben. Egy ősi legenda úgy tartja, hogy egy boszorkány, akitől megtagadták a rákadagját, bosszúból megátkozta a szent szobrok készítőit.

A közös készletek vége vezetett a szellemi, vallási és művészi tevékenység elhagyásához, a kannibalizmushoz, és a törzsek közötti háborúhoz.

A szigeten két törzs élt: a Hosszúfülűnek nevezett uralkodók és a Rövidfülűnek nevezett szolgák csoportja. Több évszázad szolgaság után a Rövidfülűek fellázadtak, és kannibál módjára felfalták uraikat. Az áldozatokat, az uralkodói réteget ábrázolhatják a szobrok.

A hét hajós

5/5 A hét hajós

Egyik moai sem néz a víz felé, mindegyik hátat fordít az óceánnak – hét kivételével. Egy legenda szerint ezek a szobrok a sziget első lakosait ábrázolják. Az ősi szigetnek Hotu Matua volt az első királya.

Egy napon a sziget elkezdett süllyedni, és Hotu Matua álmot látott, amelyben népének új hazája szerepelt. A király a hét legjobb hajósát küldte el az ígéret földjének felfedezésére. A sziget olyan volt, amilyennek a király megálmodta.

A hét moai abba az irányba tekint, ahol hajdani elsüllyedt hazájuk található.

Cikkünket Giulio di Martino Húsvét-sziget (Ventus Libro Kiadó, 2010) című könyve alapján írtuk.