Földünk legtávolabbi, titokzatos pontja: a Húsvét-sziget

Írta: ,

A Húsvét-sziget egy kicsi földdarab a Csendes-óceán közepén. Bolygónk legelszigeteltebb helye. Ősi és megfejthetetlen titkok őrzője. Látványosságai a moaiok: óriási, kőből faragott arcok.

Rejtélyek

A világon a Húsvét-sziget esik a legtávolabb bármilyen lakott helytől. Dél-Amerikához van a legközelebb (3747 kilométerre). A sziget alapterülete csupán 160 négyzetkilométer, még Elba-szigeténél is kisebb.

A földrajzi térképeken csak egy aprócska pont. 1722. április 5-én, körülbelül délután 5 órakor Jacob Roggeveen holland tengerészparancsnok fedezte fel. Mivel ez az esemény húsvét hétfőn történt, ezért a szigetet Húsvét-szigetnek nevezte el.

A Föld minden részéről származó tudósok vitatkoznak azon, hogy kik is voltak a sziget első lakosai.

Szabadtéri múzeum

Olyan a sziget, mint egy hatalmas szabadtéri múzeum. Az őslakók a közeli vulkán közelében termelték ki a vulkanikus kőzetet.

A szobrokat itt faragták ki. A nyomok arra  utalnak, hogy a bányát valami különös ok miatt hirtelen elhagyták, mert vannak itt épp elkezdett vagy félig megmunkált szobrok, és olyanok is, amelyek a vulkán falába vannak faragva.

A régészeti leletek tanúsága szerint ekkor történt, hogy eltűntek a pollenek, ami azt mutatja, hogy a szigeten élő fák száma gyakorlatilag nullára csökkent. Pedig fa és kötelek nélkül nehéz lett volna szállítani a szobrokat.

500 év alatt legalább ezer szobrot faragtak ki. A szobrok derékig ábrázolják az embereket. Több mint 6 méter magasak, és majdnem 2 méter szélesek. Alakjuk szabálytalan, fülük hosszú. A fejükön hatalmas kalap van.