Auschwitz, ahogyan én látom

Írta: ,

Köszönöm, megtanultam a leckét. Auschwitz, vagy a Don… mindkettő, ahogy az összes többi emberpusztító hely ugyanaz, ugyanarról szól: a  kegyetlenségről, az emberi méltóság sárba tiprásáról. A különbség a szervezettségben van. Minden ember egyszeri, megismételhetetlen, minden ember boldogságra született, és minden ember ugyanakkora érték. Akárki akármit mond, ez így van. 

Auschwitz, Oświęcim

1/6 Auschwitz, Oświęcim

A lengyelek, akik ott, abban a városban élnek, igyekeznek elhatárolódni az Auschwitz kifejezéstől, hiszen nekik szülőhazájuk ez a hely, a szégyen a „nácik” szégyene.

A térképen az eredeti lengyel név van megadva, és a tábort keresve is csak apró táblákról lehet tájékozódni, merre kell keresni. A tábor két külön helyen található.

A kiállítás fő része a városhoz közelebbi, míg a „nagyüzemi” emberpusztító hely, Birkenau a várostól távolabbi helyen van.

A fő táborban

2/6 A fő táborban

Sok dologról kénytelen tudomást venni az ember Auschwitz-ban.

Érdemes egy kicsit a részletekre is figyelni.

Ilyenek például a lépcsők, azok mérhetetlen kopása.

A fő táborban minden nemzetiségnek saját emlékháza van.

A magyar a 18-as épület, de számos magyar nevet találunk a szlovák és a roma emlékházban.

A fő tábor az auschwitz-i „életet” mutatja be, személyessé téve azt a használati tárgyakkal.

Megtekinthető a tetováló készlet, az orvosi szoba, a „mosoda”, az irodák, azaz minden.

Büntetés és halál tábora

3/6 Büntetés és halál tábora

Mire fő táborban a krematóriumhoz ér az ember, már egykedvű, és úgy gondolja, semmi nem rázhatja meg ennél jobban.

A krematórium épülete egy folyamatot mutat be. Mindent igyekeztek eredeti állapotában megtartani, felújítani. Fényképezni, mécsest elhelyezni nem lehet.

A büntetés egyik eszköze a sötétzárka volt. A zárkában kizárólag állva három-négy ember fért el.

Ablaka és ajtaja nincs, csupán az alján egy kívülről zárható, négyzet alakú ajtó, melyen épphogy be tud mászni egy felnőtt.

Auschwitz lélektana

4/6 Auschwitz lélektana

A táborba lépéskor egy matricát kap az ember, melyet a ruhájára kell ragasztania. Ezt automatikusan mindenki odaragasztja, ahová annak idejét a sárga csillagot kellett.

Hogy az idelátogató lássa a régi dolgok menetét, a tábor kiállítás része újjá lett alkotva a megmaradt eredeti elemekből.

Azon részei a leginkább megrázóak, ahol „személyessé”, emberközelivé válik a dolog. Ez számomra az a pillanat volt, amikor egy fal nagyságú vitrinben töménytelen mennyiségű emberi haj, köztük fonott copfok voltak.

A másik kicsi vitrinben pedig az abból készült szövet volt… Birkenauban hasonló menekülésérzést váltott ki belőlem a WC…

Akasztófák

5/6 Akasztófák

Akasztófát látni, olyat, amin valóban haltak meg emberek, emberformáló és rettenetes dolog.

Auschwitz módszere azt volt, hogy a „nyolcszemélyes” akasztófáról addig nem szedték le a holtakat, míg az összes szökevény meg nem került.

Központi helyen, a tábor bejáratától nem messze volt, így az ott „lakók” mindig szembesültek a szökés következményeivel.

A tábor másik akasztófája egy személyes, az I. auschwitzi tábor krematóriuma mellett van. Erre akasztották fel Rudolf Höss-t az ítélet után, 1947. április 16.-án.

Rudolf Höss-ről pár szó Kép forrása: Wikipédia

6/6 Rudolf Höss-ről pár szó

Sikerült elbújnia földművesként, ám felesége – kényszerhelyzetben – elárulta őt.

Tárgyalásán három és fél millió ember kiirtásával vádolták, ám ő felháborodott: „Nem. Csak két és félmillió, a többi betegségben és éhezéstől halt meg.”

Kivégzése előtt megírta önéletrajzát, mely lengyelül Wspomnienia, németül Kommandant in Auschwitz címen adtak ki. Robert Merle, Mesterségem a halál című regénye is Höss-ről szól.

Gyerekkorától fogva életét a rosszul értelmezett kötelességtudat szabta meg.

Auschwitz az a hely, amit szükséges látni.

Főleg azoknak, akik könnyen dobálóznak a halál tényével, azoknak, akik azt gondolják, hogy az erőszak, az emberirtás vezet valahová, és azoknak is, akik az emberi méltóság fogalmát rugalmasan kezelik.