A legnagyobb farsangi ünnepség: a velencei karnevál

Sütő Gyöngyi
Írta: ,
A legnagyobb farsangi ünnepség: a velencei karnevál

Kétszer az életben mindenkinek el kellene látogatnia Velencébe: egyszer tavasszal vagy ősszel, egyszer pedig a karnevál idején. (Nyáron nem érdemes menni, mert ilyenkor a legnagyobb a tömeg és a forróság.)

Karnevál Velencében

A karnevál hazája Olaszország. A szó a „carne levare” kifejezésből keletkezett, amelynek jelentése: a „hús elhagyása”. A farsangot követő böjtöt nagy lakomák, hangos parádék és látványos esküvők előzik meg. Ugyanakkor a farsang a természet újjászületésének, a tavasz közelségének ünnepe is. Az ókortól kezdve voltak Olaszországban álarcos felvonulások és mulatságok tél vége felé, és a jelmezt viselőket szekerek vitték végig a városon. A gazdagok farsangkor állítólag rabszolgáikat, cselédeiket felmentették, és asztalukhoz ültették.
Velence a 18. században nyerte el a „karneválok városa” címet. Akkoriban már mindenfelől özönlöttek ide a nemesek, hogy egy jót mulassanak a cifra tereken, utcákon, kaszinókban, báltermekben és színházakban. Állítólag több híres ember ellátogatott már ide inkognitóban, köztük Ferenc József is.

Turistalátványosság

A velencei karneválnak több száz éves hagyománya van. A város polgárainak és néhány szervezetének kezdeményezésére lett 1979-ben turistalátványosság.

Azóta a világ minden részéből több ezren utaznak ide minden évben, hogy megnézzék a színpompás kosztümös kavalkádot. Fényes bálok és duhaj ünnepségek váltják egymást.
A város központi helye, mint mindig, ilyenkor is a Szent Márk tér. Hamvazószerda előtt tíz nappal hagyományosan az angyalrepüléssel kezdődik el a karnevál. Egy „angyal” felemelkedik a harangtoronyról a Szent Márk tér fölé. A karnevál ideje alatt mindenütt jelmezes, maszkos alakok sétálnak. A város több pontján színpadokon művészi bemutatókat tartanak.