4 dolog, ami a valódi életben soha nem úgy történik, mint a filmekben

Kovács Andrea
Írta: ,
4 dolog, ami a valódi életben soha nem úgy történik, mint a filmekben

Oké, egy filmnek nem feltétlenül célja, hogy a valóságot ábrázolja, sőt. De azért mégis vannak dolgok, amik engem annyira felbosszantanak, hogy nem is vagyok többé képes a cselekményre fókuszálni. Vajon, aki ezeket a jeleneteket rendezi, az egy párhuzamos valóságban él?

Én nem azt mondom, hogy nem volt még ilyen a történelem során, de azért mégis eléggé felülreprezentáltak a tökéletes első alkalmak a filmekben.

Főleg, hogy ezek nagy százaléka teljesen spontán történik, mégis mindenkin tökéletes fehérnemű van, az ágyon patyolattiszta szatén ágynemű, amit BIZTOSAN nem hányt le 5 perccel korábban a macska, a résztvevők pedig szavak nélkül is pontosan tudják, mit igényel a másik, mert a jó szexnek semmi köze a kommunikációhoz – legalábbis nem akkor, ha a tökéletesen bevilágított hálószobában és szexi, jazzes aláfestéssel zajlik a jelenet.

„Akkor átjössz délután?” „Sajnos nem tudok, segítenem kell a nagymamámnak.” „Hogy érted azt, hogy segítened kell a nagymamádnak?” „Már a múlt héten megígértem neki.” „Már a múlt héten megígérted neki? De hiszen mi tegnap beszéltünk.” „Igen, de tegnap elfelejtettem.” „Tegnap elfelejtetted?” – mégis ki az, aki úgy telefonál, hogy a másik minden mondatát megismétli?

Ja igen, az, aki egy film forgatókönyvét mondja vissza, és kénytelen úgy beszélni, hogy akkor is követhessük a beszélgetést, ha a másikat nem halljuk.

Külön kedvencem még, hogy soha nincs olyan, hogy a másik éppen a metrón van, esetleg a kasszánál fizet, és emiatt nem hallják egymást a hívók, vagy megszakad a vonal, esetleg eleve olyan kedvvel hallóz bele a hívott fél a telefonba, hogy a másiknak rögtön el is megy a kedve a beszélgetéstől.

Ja, és soha senki nem köszön el, csak leteszi a kagylót.