4 könyv, ami megváltoztatta a világot: tényleg jobb emberré tesz minket az olvasás!

Írta: ,

Felismertük a hibáinkat, gyengeségeinket, hangot adtunk velük a vágyainknak és jobban megértettük általuk a körülöttünk élő világot. Azt mondják, minden könyv hozzánk tesz valamit, de ezek a kötetek az egész világ működésén fordítottak egyet.

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! Kép forrása: moly.hu

1/4 Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Az 1960-ban megjelent, Pulitzer-díjas regény mára az amerikai irodalom klasszikusává vált.

Noha manapság a könyvet gyakran kritizálják a faji jelzők és a színes bőrű szereplők ábrázolása miatt, fontos megérteni, hogy a könyv a maga korában mennyire forradalmi volt, és hogy témája éppen a rasszizmus, a faji egyenlőtlenség és az ártatlanság halála. A 40 nyelvre lefordított könyv egy generáció számára változtatta meg, ahogyan az egyenlő jogokról beszél, így talán nem túlzás azt állítani, hogy a regény fontos szerepet játszott abban, hogy egyre többen és többen kezdtek kiállni az egyetemes emberi jogok mellett.

A könyv jelentősségét jól szemlélteti, hogy 2006-ban, amikor a brit könyvterjesztők kiadtak egy listát a könyvekről, amelyeket „minden felnőttnek el kellene olvasnia”, a Ne bántsátok a feketerigót! nem csak a listára került, de a Bibliát is megelőzte.

George Orwell: 1984 Kép forrása: penguin.co.uk

2/4 George Orwell: 1984

Mindent felügyelő állam, a tökéletes alkalmazkodás megkövetelése és az egyén teljes betagozódása: ezek Orwell disztópiájának főbb motívumai.

A könyv megírásának idején számos országban (Szovjetunió, Németország) érezhetőek voltak a totalitárius diktatúra jegyei, ám Orwell regénye később sem vált idejét múlttá.

A mindent látó Nagy Testvér alakját az 1984 vezeti be, és igen, maga a valóságshow is erre utal, de például a politikai foglyok végső akaratát megtörő 101-es szoba, vagy éppen a Gondolatrendőrség is olyan fogalmak lettek, amelyek megváltoztatták, ahogyan diktatúrákról és demokráciákról beszélünk.

Simone de Beauvoir: A második nem Kép forrása: moly.hu

3/4 Simone de Beauvoir: A második nem

A francia író és filozófus kétkötetes regénye 1949-ben jelent meg, jócskán megelőzve saját korát, és megalapozva mindazt, amit ma feminista irodalomnak hívunk.

A könyv olyan problémákat és kérdéseket vet fel, mint hogy miért van az, hogy a nőket mindig a férfiakhoz képest határozzák meg valamilyennek, illetve, hogy valóban pusztán nő lesz-e valaki attól, hogy egy női testbe születik, vagy inkább a személyisége kibontakozása során válik azzá. A könyv emellett foglalkozik a nők társadalmi szerepével, élethelyzeteikkel, és igyekszik eloszlatni az emancipált nők körüli káros sztereotípiákat is.

A könyvet a Vatikán a tiltott könyvek listáján szerepelteti, de ez sem tudta megállítani Beauvoir gondolatait: A második nem vitathatatlanul elindította a világot a változás útján, és komoly szerepe volt abban, hogy ma már nőként is egyenlő bánásmódot és azonos jogokat követelhetünk magunknak.

Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában

4/4 Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában

A hét kötetes regényfolyam azon írások közé tartozik, amelyeket kevesebben olvastak, mint ahányak életére hatással volt.

Az eltűnt idő nyomában ugyanis terjedelmével és nem kimondottan könnyed, olvasmányos stílusával ugyanis sokakat elrémiszt, mégis akkora hatással volt a kortárs irodalomra, hogy aki olvasta, az valamilyen formában szinte biztosan találkozott az utózengéseivel. A kötetek azt mutatják be, miként változik az egyén, a társadalom, a világnézet az idő folyamán, és ezzel együtt hogyan válik minden, ami bizonyosnak tűnik, elfolyóvá és megragadhatatlanná.

Proust regénye megváltoztatta, ahogyan térről és időről gondolkodunk, így kétségtelenül hatással volt a művészetekre és a filozófiára is.