3 könyv, amit kötelező olvasmánnyá kellene tenni az iskolákban – Te olvastad őket?

Írta: ,

Ha az iskolának az is dolga, hogy az általános műveltség megszerzése mellett a gondolkodásra való képességet, kritikai érzéket is fejlessze, akkor a jó öreg klasszikusok mellett szerintünk ezeknek a könyveknek is ott lenne a helye a kötelező olvasmányok listáján.

Ámosz Oz: Hogyan gyógyítsuk a fanatikust?

Az egyik legismertebb héber nyelven alkotó író, aki menekült szülők gyermekeként, a Békét most mozgalom alapítójaként és izraeli gondolkodóként elég sokat tud nem csak a konfliktusok, de a fanatizmus természetéről is.

A Hogyan gyógyítsuk a fanatikust? tulajdonképpen egy esszéket, gondolatokat tartalmazó kis kötet, olyasmi, amit az ember egy délután alatt elolvashat, hogy aztán egy életen át gondolkodjon rajta.

Bár a téma meglehetősen nehéz – nem csak háborúról, gyűlöletről, területi konfliktusokról beszél, de olyan kérdéseket is feszeget, mint hogy hol ér véget a lelkesedés és egy ügy őszinte támogatása, és hol kezdődik meg a fanatizmus – Ámosz Oz stílusa végig könnyed, higgadt és nem egyszer játékos, egyenesen humoros is.

Ha szeretnénk olyan generációt nevelni, amely képes az elvei védelmére, de meg tudja hallgatni a másikat, gyakorolja a kritikai gondolkodást és az acsarkodás vagy a „nem nézek oda” elve helyett azt keresi, hogy ő személyesen mit tehet azért, hogy élhetőbb világot teremtsen, akkor ez a könyv kiváló kiindulópontja lehet az ezzel kapcsolatos beszélgetéseknek.

Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot?

Számos egyetemen kötelező olvasmány, hiszen olyan gyakorlati kérdésekre ad választ, amelyekkel sokan csak akkor szembesülnek, amikor ténylegesen elkezdik írni a szakdolgozatukat.

És bár nem kell feltétlenül és minden áron mindenkinek egyetemre mennie és szakdolgozatot írnia, a kritikai, tudományos gondolkodás, amivel Eco megismerteti az olvasót ebben a könyvben, olyan képességet is ad, ami mindennél értékesebb lehet a mai világban: ha tudjuk, hogyan kell megalapozott, védhető és tényekre alapuló disszertációt írni, akkor azt is észrevesszük, ha valaki sumákol az adatokkal, nem megbízható forrásokra hivatkozik, vagy elhallgat olyan részleteket, amelyek szükségesek lennének a teljes kép értékeléséhez.

Más szóval ki tudjuk szűrni az álhíreket, a manipulációt, a félrevezetést, ez pedig olyan képesség, ami a 21. században talán az egyik legnagyobb hiánycikk lett.