Ezekből az anyagokból csinálj maszkokat, ha otthon gyártanál

Nagy Niki
Írta: ,

Ha a koronavírus-járványnak egy nyertese van, azok biztosan az egészségügyimaszk-gyártók: úgy megnőtt a kereslet a védelmi eszközre, hogy ennyit talán soha nem adtak még el belőle. Ha nincs kedved egyszer használatos, papírvékony maszkokat aranyáron beszerezni, esetleg már nincs is a környezetedben hely, ahol kaphatók lennének, csinálj magadnak otthon szövetmaszkot!

Élénk vita folyik arról, mennyire érdemes maszkot viselni a koronavírus-járvány idején, de szakértők, úgy tűnik, nagyrészt megegyeznek abban, hogy ha valaki nem küzd légzésnehézségekkel, akkor jobban teszi, ha a lakáson kívül maszkban közlekedik. Ennek egyszerű oka van: a koronavírus egy olyan kórokozó, ami a fertőzöttek nagyjából felénél nem is okoz tüneteket, ennek ellenére ugyanúgy fertőző. Így bárki könnyen hordozó, és ezzel együtt potenciális fertőző is lehet, mindegy, hogy mennyire érzi jól magát. A maszk megakadályozza, hogy a vírusok egy része a levegőbe kerüljön, és megfertőzzön másokat.

Az otthon készített maszkok is jelenthetnek jobb megoldást, mint a boltban vásárolt, legrosszabb minőségű, egyszer használatos (egyébként kétórás időtartamra hordható) változatok, ehhez azonban érdemes tudni, hogy milyen anyagból varrja őket az ember.

Az Argonne Nemzeti Laboratórium és a Chicagói Egyetem közös kutatása alaposan megvizsgálta a leggyakoribb anyagokat két tulajdonságuk alapján is: az egyik a mechanikai, azaz fizikai szűrési tulajdonságuk, a másik pedig az elektrosztatikus védelmük.

Az első egész egyszerűen azt jelenti, hogy az anyagsűrűség alapján mi enged át kevesebb nyálat, levegőt, és így vírust is a maszkon. Az elektrosztatikus védelem már érdekesebb: a legjobban úgy lehet megérteni, hogy elképzeljük, milyen az, amikor valamitől feltöltődve hozzáérünk egy barátunkhoz, és kicsit megrázzuk. Ez az elektrosztatikus töltés a maszk anyagának esetében nem hagyja el a maszkot magát, hanem benne marad, és „csapdába ejti” a kis vírusrészecskéket. 

A szakértők olyan teljesen hétköznapi anyagokat vizsgáltak, mint a pamut, selyem, sifon, flanel, különféle szintetikus anyagok, valamint ezek kombinációi. A kutatók egészen nagy, 10 nanométeres részecskéktől kezdve 10 mikrométeres részecskéket is vizsgálták. A koronavírus nagyjából 80-120 nanométer átmérőjű. Egyelőre az biztos, hogy cseppfertőzéssel terjed, az már kevésbé, hogy kilégzés során az apró aeroszolok mentén is képes-e még fertőzni, de a legtöbb szakértő inkább óvatosságra int.

Éppen ezért fontos ez a kutatás is: az amerikai szakértők szerint ugyanis a kombinált anyagok jelentik a legjobb védelmet, olyanok, amelyek egyike jobb fizikai, másik pedig jobb elektrosztatikus védelmet nyújt.

Az eredmények szerint a magas szálsűrűségű pamut volt a leghatékonyabb a fizikai védekezésben, elektrosztatikus szűrésben pedig a poliészter volt a nyerő. A legjobb megoldás azonban tényleg az, ha különböző anyagokat egymásra rétegez az ember, így mindegyiknek lefölözheti a jó tulajdonságait.

A szakértők arra is figyelmeztetnek azonban, hogy az anyagoknál talán még fontosabb a maszk megfelelő felhelyezése: hiába szuper a védőeszköz, ha lehúzva hordjuk, vagy kihagyjuk belőle az orrunkat, hogy jobban kapjunk levegőt. Egy maszk viselése nem túl kellemes, de aprócska ár azért, hogy megvédjük a környezetünkben lévőket az esetleges vírusfertőzéstől.

 

Fókuszban

Ideje lenne mindenkinek áttérni! Az NKM E-számla jó a környezetnek, az ügyfélnek és most a kórháznak is

Így tanítsd meg a gyerekednek, mi a jó és a rossz érintés

Egy mobil, amivel bátran villoghatsz, de nem kerül egy vagyonba

Tiszta lakás, ragyogó jókedv