Csak a vérprofi helyesírók érnek el 10-ből 9 pontot ezen a teszten: neked mennyit sikerül?

Írta: ,

Mennyire vagy otthon a helyesírásban? Zavarba jössz néhány bonyolultabb alaktól? Kötőjelek, rövidítések, pontok? Mind megy? Teszteld magadat! Cikkünkhöz a példákat és a magyarázatokat A magyar helyesírás szabályaiból (Akadémiai Kiadó) merítettük.

1. Melyik a helyes -i képzős forma?

Honvédelmi Minisztériumi, honvédelmi minisztériumi, vagy Honvédelmi minisztériumi?

A helyes válasz: honvédelmi minisztériumi. A hivatalok többelemű, cégszerű nevében minden tagot – az és kötőszó és a névelők kivételével – nagybetűvel írunk, az -i képzős származékokban a tulajdonnévi tagok nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elemeket kis kezdőbetűvel írjuk – magyarázza az Akadémia Kiadó szabályzata.

2. Hogyan írjuk a szóismétlést az alábbi példamondatban?

Néha, néha/ Néha néha/Néha-néha elmegyek úszni, de inkább futni járok.”

A helyes válasz: Néha-néha. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk.

3. Mi a helyzet az alábbi esetben?

A vendégség előtt anyukám egész nap süt-főz/süt, főz a konyhában.”

A helyes válasz: süt-főz. Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese mást jelent, mint azok külön-külön, de még mind a két tag felveszi a toldalékokat (pl. sütnek-főznek), akkor az összetétel laza, elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze.

4. Melyik elválasztás a helyes?

Csa-létek vagy csal-étek?

A helyes válasz: csal-étek. Az összetett szavakat az összetétel határánál választjuk el (de nem csak ott, így például a csalé-tek forma is helyes lehet.)

5. Kell-e vessző az alábbi mondatban az „ejnye” szó után?

Ejnye de megjártam!”

A helyes válasz: nem feltétlenül. Az indulatszók után általában vesszőt teszünk, de ha utána de vagy be nyomatékosító szócska következik, ez csak akkor szükséges, ha a hangsúly ezt megkívánja – azaz ejtéstől függően vesszővel és vessző nélkül is írhatjuk a mondatot.