Útmutatások a kiválasztottaknak Szepes Máriától

Írta: ,

Szepes Mária Aranykor – Egyetemes meditációk (Édesvíz Kiadó, 2002) című könyvében elméleti és gyakorlati útmutatásokat ad meditációk formájában azok számára, akik életük értelmét keresik, és közelebb szeretnének jutni önmaguk végső forrásához. A könyvből válogattunk részleteket.

Ideák az agyban

1/7 Ideák az agyban

„A világon nincs olyan dolog az egyszerű használati eszközöktől a székesegyházig, ami ne lett volna először idea, képzet az agyban.

Minden más ebből következett, következik. A teremtő képzelet ezért öntudatra ébredt lényünk legistenibb, de kockázatos, veszélyes és csodálatos képessége. 

A képzelet járványokat fékezhet meg. Gyógyíthat. Építhet. Műremekeket hozhat létre. De rombolhat, elpusztíthatja saját létfeltételeit is.

Mert minden ártalom magja az egyén képzeletében fogan meg, és ott születik minden kórság gyógyszerének ideája is.”

A gondolattest

2/7 A gondolattest

„Nem mindegy, hogy a tested uralkodik rajtad, vagy te uralkodsz a testeden.

Nem mindegy, hogy beszűkült fizikai érzékszerveiddel szemléled-e a külső világot, vagy magasabb képességeiddel deríted fel saját benső kozmoszod kiterjedéseit.

Gondolattesteddel valamikor szabadon szárnyaltál valamennyi régióban. Gyorsabban utaztál, mint a fény. Az ideák magasságából ponttá vontad össze a teret.

A kép, amely fántáziádban formát öltött, születésed pillanatában valósággá lett. E teremtő csírák és képességek gyökerei ma is benned élnek!”

Súlytalanság

3/7 Súlytalanság

„És mi az, amitől annyira súlytalanná lehetünk? Ragaszkodásaink teljes feladásától. Ha semmiféle vágyképhez nem kötődünk többé.

Nem ítéljük el a gyöngét. Saját jóságunkban, szentségünkben nem tetszelgünk. Nem keressük a siker legburkoltabb formáját sem, amely a többi ember fölé emel bennünket. Nem rajongunk tébolyultan.

Mert az érzelgés önáltató álarc. Részegség. Végletes szerep, amely a megkülönböztetés jógája nélkül átlendülhet saját ellentétébe, a szenvedélyes gyűlölet, elfogult ítélkezés poklába.”

Az irányító erők

4/7 Az irányító erők

„Ha bizonytalanság, nyugtalanság vesz erőt rajtad, miért nem nyúlsz vissza elmúlt tapasztalataid kisebb-nagyobb csodáihoz, amelyek bizonyossá tették, hogy sorsod mögött értelmes irányító erők állnak?

E rejtélyes áramok hozzád juttatják mindazt, amire fejlődésed szempontjából szükséged van. Kimentettek veszélyhelyzetekből.

Elhárítottak tőled kívánatosnak tűnő dolgokat, amelyekről utólag kiderült, nagy baj származott volna abból, ha sikerülnek.

Igaz, hogy minden erőfeszítést meg kell tenned azért, hogy legjobb képességeid kibontakozzanak, és intuíciód bizonyossá váljék a zsákutcák felismerésében.

De kételkedsz-e azokban az őrző, állhatatosan terelő hatásokban, amelyek sorsodat felsőbbrendű ideáljaiddal való érintkezésed megteremtése felé terelik?”

Megértés

5/7 Megértés

„Tudomásul vetted-e már legmélyebb jelentőségében a másik ember determinált természetét, jellemakaratát, s azt, hogy meghatározott fejlődési stádiumából éppoly kevéssé képes kilépni, ahogy az éretlen gyümölcs képtelen egyik pillanatról a másikra édessé, színessé, zamatossá válni?

E felismerés nélkül lehetetlen megértened környezeted tagjait, hozzátartozóidat, munkatársaidat.

Megpróbálod-e beleélni magad az ő helyzetükbe, hogy sose követelj tőlük olyan magatartást, erőfeszítéseket, amelyeknek egyelőre gátat szabnak karakterük börtönfalai?”

Az erő

6/7 Az erő

„Tudod-e, hogy az embert megkötik a fogadalmai, s kiszámíthatatlanul súlyos terheket rakhatnak rá, ha nem tudja megvalósítani őket?

Rájöttél-e már, miért kell nagy fegyelemmel és önismerettel átgondolnod, mire vállalkozol, s a lelkesedésen kívül van-e erőfedezeted rá?

Emlékszel-e a figyelmeztetésre, hogy az intenzíven elképzelt kívánságok mágikus idézőformulák?”

A tömeg és az egyén

7/7 A tömeg és az egyén

„A tömeget nem lehet megváltani, mert az nem a Prima Matéria. Az elsődleges lényeg az egyénben rejlik.

A tömeg még mindig elementálnyáj, amelyet a különféle, rajta kívül álló befolyások ösztönöznek és irányítanak.

Az egyén szuverén. A tömeget először szubjektumokká kell lebontani, ezután egyénenként a mentáis alkímia tégelyébe zárni. 

A tömeg hatalmas, félelmetes állat – még nem ember. Megváltani pedig csak az individualizált embert lehet.”