4 tévhit az agyunk működéséről, amit ideje eloszlatni

Írta: ,

Az emberi agy kétségtelenül fantasztikus, és működése annyira összetett, hogy az szinte már csodaszámba megy. Rengeteg testi folyamatot irányít, de bizonyos mértékben meghatározza a személyiségünket és hajlamainkat is. Pontosan azért, mert egy ilyen bonyolult „szerkezetről” van szó, számtalan tévhit kering a köztudatban – itt az ideje, hogy eloszlassunk ezek közül néhányat.

Jobb vagy bal agyféltekés személy vagy?

Lehet, hogy már te is belefutottál a neten abba az állításba, miszerint ha logikus, gyakorlatias a gondolkodásmódod, akkor a bal agyféltekéd működik dominánsan, ha pedig inkább intuitív, művészetek iránt fogékony, álmodozós típus vagy, akkor a jobb agyféltekédé a főszerep.

Nos, ezzel kapcsolatban számtalan kutatás született, de azt bátran kijelenthetjük, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Az agyunk működése rendkívül összetett, nem lehet így beskatulyázni az embereket – az amerikai University of Utah két éven át vizsgálta több mint 1000 ember agyát, hogy kiderítsék, vajon tényleg dominánsabb-e az egyik agyfélteke, mint a másik. Az eredmény azt mutatta, hogy átlagosan mindkét félteke egyenlő arányú aktivitást mutatott hosszú távon, tehát nem lehet csoportokba osztani az embereket aszerint, hogy agyuk melyik része dominál.

Csak az agyunk 10%-át használjuk

Ha ez igaz lenne, akkor az azt jelentené, hogy agyunk 90%-ának eltávolításával ugyanúgy „működnénk” tovább? Persze, hogy nem!

Az agyunk egészét használjuk, csupán változó, hogy mikor melyik részét és mekkora mértékben.

Az, hogy éppen agyunk melyik területe aktív, szinte másodpercenként változhat – az az állítás már közelebb áll a valósághoz, hogy adott pillanatban egyszerre csak agyunk 10%-át használjuk.

Más terület felelős a memóriáért, más a beszédért, más a mozgásért, és ezek egyidőben is munkában lehetnek. Számtalan körülmény – a motivációnk, a környezetünk, az egészségi állapotunk, az alvás – lehet hatással arra, hogy mennyire közel teljesít agyunk a 100%-hoz. Persze, jó lenne azt hinni, hogy ha egyszer tényleg elérjük a 100%-ot, csodaképességeink lesznek, mint a Csúcshatás című filmben, de sajnos ez nem igaz.