Te tudtad? Innen ered a fekete macska babonája

Írta: ,

A fekete macska babonájának útja az ősi kultúráktól a keresztény Európa történetén keresztül épült be napjaink hiedelmei közé. Mindenki „tudja”, vagy legalábbis hallott már róla, hogyha fekete macska keresztezi utunkat, átmegy előttünk az semmi jót nem jelent. Az babonák világának elmélyültebb ismereteivel rendelkezők számára az is köztudott, hogy csak a jobbról érkező fekete macska jelent balszerencsét, a balról érkező viszont nem. De vajon honnan ered a fekete macskával kapcsolatos babona, és mi áll a hátterében?

A történet felgöngyölítéséhez egyfelől évezredeket kell visszatekintenünk és lemerülnünk az ősi egyiptomi, kelta, görög és római hitvilágba. Ezt követően pedig az európai kereszténység történetébe kell bepillantanunk, főleg IX. Gergely pápa és VIII. Ince pápa személyén keresztül, akik önkéntelenül is jelentős mértékben járultak hozzá a fekete macska babona kialakulásához.

A babona gyökerei

Azon túlmenően, hogy az ősi kultúrákban szinte mindennek volt egy külön bejáratú, saját istene vagy istennője, bizonyos istenségek illetve jelképeik kiemelt fontossággal bírtak.

Az ősi egyiptomi hitvilág egyik fontos istene volt például Básztet, a macska formában ábrázolt istenség, amely már az egyiptomi történelem korai időszakában, a második dinasztia idején megjelent, igaz akkor még vadabb oroszlán formában, hogy aztán a középbirodalom idejére felvegye macska alakját.
A macskák ezért szent állatoknak minősültek az ókori Egyiptomban, bántalmazásuk vagy netán elpusztításuk  szó szerint halálbüntetést vont maga után.

A többi ősi társadalomban is fontos helyet kaptak a macskák, ha nem is közvetlenül isteni ábrázolásként, de fontos és megkülönböztetett állatként. A görögöknél például Artemisz és Hekaté, a rómaiaknál Diana köthető a macskához. A kelta és viking leírásokban pedig társállatként találkozhatunk velük, és ezeken túl szinte az összes keleti mitológia és hitvilág állandó szereplői. Nos, éppen ez a nagy népszerűség volt a pechjük, ezért kellett jelentősen rontani a renoméjukon!

A macska ugyanis tökéletes szimbóluma volt annak az ősi, barbár hitvilágnak, amelyet az akkor még több ezer évnyi hagyománnyal lemaradott kereszténység képviselői igyekeztek minél hamarább elfelejtetni a hívőkkel. Az pedig csak még tovább tetézte a helyzetet, hogy ezek a doromboló jószágok a római hagyományokból örökölt szabadság és luxus szimbólumai is voltak. Nemes és előkelő udvartartások dédelgetett házi kedvenceiként tartották őket – ilyen barbár értékekre pedig nem volt szüksége az akkori keresztény egyháznak.