Te felnőtt vagy? Popper Péter gondolatai a felnőtt emberről

Írta: ,

Idézetek a nagyra nőtt emberről, aki elég sok évet tud már maga mögött ahhoz, hogy felnőtt legyen. De vajon ki a felnőtt, és hogyan lehet a „felnőtt szintet” elérni? Erről szólnak Popper Péter gondolatai, melyeket Felnőttnek lenni… – A „létező” és a „készülő” ember (Saxum Kiadó 2000) című könyvéből válogattunk.

A felnőtt férfi jellemzői

1/7 A felnőtt férfi jellemzői

„1. A szociális érettség, felelősségérzet önmagáért és családjáért.

2. Önfegyelem és önuralom.

3. A lelki megpróbáltatások, stressz elviselése.

4. A hallgatni tudás.


Nem titok: Mit várunk el a férfitól?


Ki mondja meg, hogy felnőtt vagy-e? Te mondod meg önmagadnak. Nem vetted észre, hogy már régen te vagy a kérdező és te vagy a válaszoló is?”

Gyermeki lélek

2/7 Gyermeki lélek

„A gyermeki lélekkel felnőtt maszkot viselő ember nehéz szerep eljátszására vállalkozott.

Nagyon kell vigyáznia, hogy a maszk le ne csússzon róla.

A lelepleződéstől való félelem örökké aggodalmas, vagy dühös, komor emberré gyúrja.

Játszani, hülyéskedni, önmagán röhögni nem mer többé. Később már nem is tud. A maszk ráégett az arcára.

Képtelen kikacsintani alóla.”

Freud pszichoterápiás tapasztalata

3/7 Freud pszichoterápiás tapasztalata

„Elmélete szerint amikor az ember megszületik, lélektani szempontból még csak az ösztöndinamikai rendszere van kifejlődve.

Minden más lelki funkció – érzékelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás, érzelmek, cselekvés – még csak fejlődésének kezdetén tart, vagy később realizálódó lehetőségként szunnyad.

A kezdetben differenciálatlan ösztöntömeg elsőként az ön- és fajfenntartásra differenciálódik.

Ebbe illeszkedik be a táplálkozás, a szexualitás, az agresszivitás, a menekülés, a biztonságkeresés stb.”

Kisebbrendűségi érzés gyerekkorban

4/7 Kisebbrendűségi érzés gyerekkorban

„A gyermeki kisebbrendűségi érzés további sorsa a felnőtt környezet magatartásától függ.

Ha fölényességükkel, agresszivitásukkal, veréssel erősítik, akkor megmarad felnőttkorban is.

Ha a gyereket egyenrangú családtagként kezelik, testméreteihez alkalmazkodó bútorai, játéksarka vagy gyerekszobája van, sok sikerélményben van része, akkor ez az érzés feloldódik.”

Kisebbrendűségi érzés felnőttkorban

5/7 Kisebbrendűségi érzés felnőttkorban

„A felnőttkori kisebbrendűségi érzés nagyon sok gátlást, kudarcot okoz, s ezért gyakran önigazolásra, menekülésre készteti az embert.

Menekülhet betegségbe, ami igazolja kudarcait, lehet támadó, egészen a kriminalitásig, mindenkivel örökké rivalizáló, mérhetetlenül becsvágyó, teljesítménycentrikus, szélsőségesen hiú, önimádó, másokkal önző módon kíméletlen.”

Női hatások

6/7 Női hatások

„Gyakorlatilag minden kultúrában az ember nagy női hatalmaktól való függésben kezdi életét.

A gondozás-táplálás elsősorban női feladat.

Nőktől függenek tehát az első életélmények:

Mennyi az öröm, mennyi a szenvedés, megértik-e, vagy félreértik a jelzéseit, egyáltalán jó-e élni, vagy sem. Ezért az elsődleges kapcsolatok nőkkel alakulnak ki. (…)

Ez az oka annak, hogy nem csak a lányokban, de minden fiúban jelen vannak feminin reakciók, nőies viselkedési modellek is.” 

A nemi identitás

7/7 A nemi identitás

„Későbbi életkorban a gyerekek észreveszik, hogy minden emancipáció ellenére, a családban jutalmazottabb helyzet férfinek lenni.

Akár a kedvenc ételekről, vagy a házimunkáról van szó, a férfiak helyzete kedvezőbb. Ezért mind a fiúkba, mind a lányokba beépülnek maszkulin viselkedési sémák, kialakul az apával való azonosulás.

… nemi identitás szempontjából senki sem csak férfi vagy nő, hanem mindenkiben jelen vannak az ellenkező nemre jellemző karaktervonások, viselkedési sémák is. (…)

A nemi identitás szempontjából fontos szerepe van annak, hogy a család női és férfi tagjai vonzó, vagy ijesztő példát mutatnak-e a serdülőknek.”