A gyilkos sláger nyomában, ami több embert is a halálba segített

Írta: ,

A zenének különleges hatása van az emberre. Javítja vagy rontja hangulatát, közvetlenül, a rezgések, harmóniák által. Ha ehhez még egy stílusban passzolós, sokak lelkét megérintő szöveg is párosul, bármit el lehet vele érni. A zenének, a daloknak komoly hatásuk van. Segítenek a ráhangolódni dolgokra. Hatásvadász eszköz a javából, nem csupán a mozikban, a filmekben, hanem a mindennapokban is.

A „régiek művészete”: a legendagyártás

A dal még messze nem volt híres, ám hírhedt lett rövid időn belül. A „legendák” szerint, az első áldozat egy cselédlány volt, aki mosólúgot ivott. Mellette megtalálták a Szomorú vasárnap kottáját.

A következő áldozat Lédig László pénzügyminiszter volt, aki szíven lőtte magát egy taxiban… mellette is megtalálták a kottát. A dalt ekkor szinte még sehol sem játszották. Ezután számtalan külföldi lap is cikkezett a dalról, annak „végzetes” hatásairól. Rövid időn belül ez lett az „öngyilkosok himnusza”.

A New York Times-ban az olvasható, hogy az emberek tömegesen ugranak a Dunába a Szomorú vasárnap miatt. Végül egy francia úriember a párizsi olimpia színpadáig juttatja ezt a sanzont. Az előadás előtt felsorolják, kik, mikor és hogyan lettek öngyilkosok miatta. Így lett a Szomorú vasárnap világhírű.

A „diadalmenet”

A Szomorú vasárnap gyakorlatilag divatba hozta az öngyilkosságot, sőt még New York-ba is eljutott. Pár éven belül 28 nyelvre fordították le, kottán és gramofonlemezen is elérhetővé vált. A Szomorú vasárnap legendás története, hatása az emberekre egyértelművé tette, hogy bármilyen híres énekes valaki, ez az a dal, ami halhatatlanná tesz mindenkit, aki elénekli. Olyan énekesek is énekelték, mint Bing Crosby, Frank Sinatra.

Rákosi Mátyás idejében be volt tiltva. Pesszimizmusa okán a háború alatt nem volt közkedvelt, ám azóta új életre kelt. Kevesen tudják, de Björk is elénekelte. Számos filmben, többek között a Schindler listájában is szerepel. 

Ki is írta?

A zenéjét valóba Seress Rezső írta, ám mindezt felkérésre tette. A szöveg Jávor Lászlóé, aki igen zokon vette, hogy őt rendre elfelejtették megemlíteni a Szomorú vasárnap kapcsán. A dal C-moll hármas hangzatra épül, mely nagyban hozzájárul a drámaisághoz.

Még egy apróság: Seress Rezső valójában Spitzer Rudolf, egy aprócska ember, zongorista, sok tehetséggel, aki a legendák szerint nem ismerte a kottát.

A Szomorú vasárnapot egy Arányi Kornél nevű fiatalember kottázta le – fütty után. Tehetsége tartotta őt ezután a szakmában, attól függetlenül, hogy nem tanult meg soha tökéletesen kottát írni, olvasni. A Szomorú vasárnap után rengeteg slágert írt még.

Érdekességek

Jávor László így vélekedett saját szövegéről: „Az öngyilkosok költője lettem? Rettenetesen levert, hogy ez lett a dal sorsa. Ezen az áron nem kell a siker! Idegességemben és a támadó cikkek hatására alatt lassan elhittem, hogy én vagyok a gyilkos.”

Seress életét a dalnak köszönheti – szó szerint. Anyját, zsidó lévén deportálták, neki pedig a nagykátai Honvéd Kiegészítő Parancsnokságon kellett jelentkeznie. Aknamezőket ellenőrzött. Egy német tiszt azonban felismerte őt, és bújtatta. Tehát, az öngyilkosok himnusza életet is mentett, nem csak elvett…

Több mint kétszáz haláleset köthető a Szomorú vasárnaphoz. Hasonlót még senki sem írt – szerencsére. A Szomorú vasárnap eredeti verziója valóban „szívszaggató”, bár a mai fülnek már inkább végletesen, megmosolyogtatón drámai, divatja múlt. Erre a nagy, végletes drámaiságra, ilyen harmóniákra sincs már szükségünk, hiszen más szelek fújnak.

Hogy humoromnál maradjak, az öngyilkosság is csak azoknak a daloknak kapcsán merül fel az emberben, melyeket a „Csapjunk Zajt Band” kategóriába lehet csak sorolni, és melyeket orrvérzésig hallgattatnak velünk a rádióban…