Rejtélyes csíkok az égen? Az időjárás okozói és jelenségei

Írta: ,

Ha van kedved, szállj be velünk egy űrhajóba! Felemelkedünk a felhők fölé, és megnézzük, miért veszik körül felhőörvények Földünket, hogyan befolyásolja a Nap az időjárást, hogyan alakul ki a köd, a pára, a dér és a zúzmara, és mit jelképeznek a fák évgyűrűi és a szélkakas. 

Felhőörvények a Föld körül

A világűrből készített felvételeken jól láthatók, hogy Földünket felhőörvények burkolják be. Ez a folyamatos mozgás okozza az időjárási jelenségeket a troposzférában.

Az Egyenlítő mentén több ezer kilométer felhősáv alakult ki, amit az erős napsugárzás és a hevesen felszálló légmozgás hoz létre.

A magasba áramló levegő felemeli az óceánok nedvességét is, ahol fokozatosan lehűl, és felhők formájában kicsapódik.

Az időjárási jelenségek fő színtere a legtöbb vízgőzt tartalmazó troposzféra, vagyis ez a felhőrendszer. Vízgőz nélkül nem lenne csapadék.

Fölötte húzódik a sztratoszféra, ahol a levegő mindig nyugodt és tiszta, ezért az utasszállító repülőgépek ide emelkednek.

A Nap

Az időjárás másik fő meghatározója a Nap. Sugárzása jelenti azt az energiaforrást, amely a világ időjárásának óriási gépezetét működteti.

Az időjárás elemei (napsütés, szél, esó, hó, köd, zivatar, jégeső) azért alakulnak ki, mert a Nap melege szüntelen mozgásban tartja a légkört.

Sivatagok ott alakulnak ki, ahol kicsi a levegő nedvességtartalma.

A legszárazabb sivatagok ott vannak, ahol a legforróbb a Nap tüze.

A régi korokban az emberek istenként imádták a Napot, még templomokat is emeltek a tiszteletére.