Őrölt bogarak és cékla? Eképpen szépültek a nők 100 évvel ezelőtt

Szőke Angéla
Írta: ,
Őrölt bogarak és cékla? Eképpen szépültek a nők 100 évvel ezelőtt

A smink olyan, mintha mindig is jelen lett volna, de a fordulópont 1910-ben volt, amikor a karcsú derék mellett a sápadt bőr lett a szépségideál. Ekkor már szemhéjfestéket és rúzst is használtak a nők, még ha óvatosan is, mert a természetes szépség volt a divat. Ahogy telt az idő, a smink egyre elfogadottabb és nyilvánvalóbb lett, így a hölgyek - főleg mai szemmel – egészen érdekes eszközökhöz nyúltak az arcfestés érdekében. Azt használták, ami a kezük ügyébe esett, fittyet hányva az esetleges negatív mellékhatásokra.

Száz évvel ezelőtt ezekkel a furcsa smink-alapanyagokkal szépültek a nők, ma már sokkolóan hatnak.

Porrá tört bogarak

Igen, jól olvasod, apróra őrölt bogarak. Hogy mire használták őket? Nos, 1910-ben a szüfrazsett mozgalom két vezetője, Elizabeth Cady Stanton és Charlotte Perkins Gilman vörös rúzst viseltek a tüntetéseken, ezzel a nők függetlenségét és a lázadást jelképezve. A vörös ajakfesték fő összetevője kármin volt, ami nem más, mint a kokcsinella nevű színezékanyagból nyerhető karmazsinvörös színű festék. Ezt az anyagot pedig a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porítmányából vonják ki. Igen, direkt használtam jelen időt, hiszen a mai napig használják sminkekhez.

Annakidején a kármint olaj, méhviasz és állati zsír keverékébe tették, a nők pedig ezt kenték a szájukra.

Szintetikus anyagokat csak az Első Világháború után kezdtek el ehhez használni, ami azért is volt fontos, mert a termék így nem romlott meg. 

Cékla

Ha a vörös színnél tartunk, nem hagyhatjuk ki a céklát sem. Ugyan a konyhában szétcsöpögtetett vörös lé úgy tűnhet, mintha egy gyilkosság helyszínén járnánk, de az 1900-as években valószínűleg csak házi készítésű pirosítót kotyvasztottak a hölgyek.

1914-ben Helena Rubenstein, Elizabeth Arden, és Max Factor megnyitották üzleteiket, így már nem otthon kellett vesződni a céklalé-préseléssel, ha élénk arcpírra, vagy rúzsra vágytak a nők, hanem végre nyíltan vásárolhattak smink-termékeket. 

Szén és vazelin

A vazelin a mai napig nagy kedvenc, hiszen szinte mindenre jó: a bőrt simává és puhává varázsolja, a repedezett ajkakra is gyógyír, remekül működik sminklemosóként és még a sérült bőnek is jót tesz.

1917-ben egy kémikus, név szerint T.L. Williams éppen a nővérét, Mabelt nézte, amint az a szempilláit festi vazelinnel, amibe szenet kevert.

Az úrnak támadt egy ötlete, megalkotta az első szempillaspirált és megalapította a Maybelline céget, ami a „Mabel” és a „Vaseline” szavakból áll, nővére neve és a vazelin után szabadon. 

Kép: sangriana/depositphotos.com

Rádium

A Rádium jó bizonyos dolgokra, például a rákot gyógyíthatjuk sugárkezeléssel, de ma már tudjuk, hogy magunkra kenni nem túl jó ötlet. Az elem 1898-as felfedezése után közvetlenül az emberek azt hitték, remek hatással van a bőrre és piacra dobtak rádium tartalmú szappant, rúzst és különböző sminkeket. Azt hitték, a termékek eltüntetik a ráncokat, és a húszas években radioaktív sarat is árultak, mint „szépség plazma”.

1925-ben aztán öt nőt diagnosztizáltak rádium nekrózissal, így a rádiumos kenceficék ideje hamar leáldozott. 

Citromlé rummal

Mi szoláriumba járunk, de az 1900-as években a barna bőrt a szegénységgel azonosították – ahogy Kínában azt a mai napig teszik – így a nők mindent megtettek annak érdekében, hogy minél sápadtabbnak tűnjenek. A citromlé erre jó volt, ami nem egy sokkoló hozzávaló, de ők megbolondították azzal, hogy glicerinnel, ecettel és rummal is keverték.