Emiatt olyan nagy baj, ami az Amazonasszal történik

Szabó Erzsébet
Írta: ,

Ebben a pillanatban is szerte a bolygón veszedelmes tüzek tombolnak, és perzselnek fel maguk körül mindent – bár a közvélemény szinte kizárólagosan Brazíliával foglalkozik, csak a kontinensen maradva tüzek égnek Peruban, Paraguayban és Argentínában is.

A probléma nagyon összetett, és ugyan a többség szeretné magát kivonni a felelősségvállalás alól, a gond jóval nagyobb, mint ahogy az a felszínen látszik.

A tűzzel hihetetlenül felgyorsul a klímaváltozás

Még, ha nem lenne elég gond, hogy a Földünk tüdejeként is emlegetett őserdő nem képes már annyi oxigént termelni számunkra, amennyit korábban, a puszta égéssel sajnos szó szerint olajat dobtunk a tűzre. Kevésbé ismert tény, de amikor egy fa elég – akár a természetes élőhelyén, akár a kályhában – akkor az élete során megkötött szén-dioxid egy jelentős része felszabadul.

Az égés egyik köztudott mellékterméke a szén-dioxid, így ez az üvegházhatású gáz most jóval nagyobb arányban jut vissza a légkörbe.

Tehát ahelyett, hogy vigyáznánk arra a vidékre, ami a bolygónk oxigén-előállításának 20%-áról gondoskodik, most azzal kell kalkulálnunk, hogy ez a 20% alaposan lecsökken majd – és még fel is szabadítottunk egy jó adag megkötött széndioxidot, nem beszélve a többi káros anyagról, ami ugyancsak a levegőbe került.

Megváltozik az éghajlat

Óriási gond az is, hogy ha eltűnik az erdő nagy része, akkor jelentősen károsodik a helyi éghajlat, és többek közt azzal kell kalkulálni, hogy az eső nem jut el a kontinens belsejébe. Ez az őserdő pusztulásához vezet ott is, ahol sem tűz, sem az emberek nem tombolnak. Ezt a folyamatot úgy kell elképzelned, mint ha a fák összefüggő láncot alkotnának: ahol egymáshoz csatlakoznak, ott továbbadják a csapadékot egymásnak. Ez a lánc az óceánparttól kezdve a kontinens belsejéig ér. Egy-két láncszem kiesése még nem katasztrófa, de ha hosszabb részeken megszakad az összeköttetés, akkor a víz nem tud tovább haladni – a többi fának így már egyszerűen nem jut belőle. Ha nincs fa, ami vizet párologtasson, akkor nem is keletkeznek új felhők, amikből a kontinens belsőbb részein eshetne az eső.

A már egyébként is jelenlévő, fokozatosan száradó őserdőnek lehet, hogy ez a tűzvész teljes véget vet, hiszen mindezek mellett még szó sem esett arról, hogy a természetes talajtakaró hiánya micsoda komoly erózióhoz, tápanyag-kimosódáshoz vezet…  

Nem csak a környezetről van szó

Az amazonasi esőerdő nem csupán páratlanul ritka növényeknek és állatoknak biztosít ideális közeget, bár már ennek is bőven elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy sokkal körültekintőbben bánjunk a környezettel. A becslések szerint kb. félmillió őslakos él az Amazonas vidékén, és nekik most szó szerint felperzselik a teljes otthonukat, életterüket, menekülniük kell a lángok elől. A brazil elnök többször is degradálóan nyilatkozott az őslakosokról és egyértelművé tette, hogy a gazdaság érdekében figyelmen kívül lehet hagyni a jelenlétüket.

De miért történik mindez?

Az erdőkben időnként kisebb-nagyobb tűzvészek tarolják le az élővilágot, és ez bármennyire is fájó egy külső szemlélő számára, valójában természetes megújulásról van szó. Egy-egy villámcsapás, vagy éppen a túl nagy forróság hatására fellobbannak a lángok, de ezúttal sajnos jóval összetettebb a kép.

Az év eleje óta már több mint 74 000 erdőtüzet regisztráltak a régióban, ami 82%-os emelkedés a tavalyi évhez képest.

Most már tudjuk, hogy szándékos erdőégetés áll a háttérben. A magyarázat ezúttal is a politikára vezethető vissza, ugyanis a jelenlegi miniszterelnök, Jair Bolsonaro egészen más szempontok alapján áll az esőerdőhöz és országa vezetéséhez, mint elődei. Úgy véli, hogy az esőerdő elsősorban nem a bolygónké, hiszen túlnyomórészt Brazília területén van, ennek megfelelően kizárólag a brazilok dönthetnek arról, hogy megőrzik, vagy éppen a földdel egyenlővé teszik a vidéket.

Meg kell értetnünk azt is, hogy Brazília nem egy gazdag ország, sok probléma van a közbiztonsággal, az élelmezéssel, az orvosi ellátással, így aztán nem túl meglepő módon rengeteg embert inspirált a lehetőség, hogy az új elnök segítségével talán fellendülhet a gazdaság, jobbak lehetnek a hétköznapok. Bolsonaro gyakorlatilag szabad kezet adott az illegális fakitermelőknek és azoknak, akik újabb megművelhető földterületre szerettek volna szert tenni.

Ennek eredménye az, hogy újabb és újabb tüzek bukkannak fel a dzsungelben, és bár hatalmas a káosz az országban, a vezetőség még mindig nem hajlandó elismerni, hogy nagy a baj.

Bolsonaro úgy véli, ha a világ azt akarja, hogy az esőerdő oxigént adjon a bolygónak, akkor fizessen a fenntartásáért – a legutóbb felajánlott 20 millió dolláros gyorssegélyt most mégis elutasította mondván, hogy azt fordítsuk inkább az európai erdők újratelepítésére. 

Számítanak az egyéni döntések

Sok módja van annak, hogy hozzájárulj a környezetvédelemhez: részt vehetsz a figyelemfelkeltő megmozdulásokon, adományozhatsz a megfelelő szerveknek, gyűjtheted szelektíven a szemetet, kerülheted a pálmaolajat, élhetsz sokkal tudatosabban, szavazhatsz olyan politikusokra, akik szem előtt tartják a bolygónk jövőjét.

Azonban, ha közvetlenül az őserdőnek és a bolygónknak szeretnél segíteni, akkor az a legjobb, ha nagyon alaposan lecsökkented az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását. 

Először is tudnod kell, hogy a legtöbb tűz azért ég az Amazonasban, hogy a fák helyén termőföld és legelő legyen. Brazília remek hely a szójabab termesztésre, ám mielőtt elkezdenéd a vegetáriánusokat és vegánokat okolni a katasztrófáért, tudnod kell, hogy ennek a szójatermelésnek a 87%-át az állatok etetésére használják fel szerte a világban. Brazília a világ legnagyobb marhahús-exportőre, az Európába szállított marhahús 41%-a (tehát csaknem a fele!) ebből az országból származik.

De nem dőlhetsz hátra akkor sem, ha te a „hazait veszed”, ugyanis hazánkba nem kevesebb, mint évi 600 000 tonna szójatakarmány érkezik Brazíliából, Argentínából és az USA-ból, tehát jó eséllyel akkor is hozzájárulsz az erdőirtáshoz, ha „hivatalosan” magyar húst veszel. Sajnos azonban nem csak a marhahús és ezzel együtt a tejtermékek azok, amik kiemelten szoros összefüggésben állnak az esőerdőben zajló borzalmakkal: a húsfogyasztás úgy általában, de még a tojásfogyasztás is ide sorolható.

Az Unióban az állatok etetését illetően a beszállított szója 50%-a megy el a baromfik, 24%-a a sertések, 22%-a a szarvasmarhák és 4%-a a halak táplálására. Egy tojáshoz átlagosan 35 gramm szója, 100 gramm csirkehúshoz pedig 109 gramm szója „kell”.

További probléma az egészségedre és a környezetünkre nézve az is, hogy az Amazonas területén termelt szója 95%-ban génmódosított, és a permetezés során olyan erős vegyszereket használnak, amik kiemelten károsítják az ökoszisztémát és az Unióban be is vannak tiltva.

Mégis azzal, hogy szemet hunyunk az ottani pusztítás felett, sőt, még meg is vesszük az így termelt szóját és az ily módon nevelt állatok húsát, tejét, vagy tojását, közvetlenül hozzájárulunk a pusztuláshoz. Ezt szerencsére már felismerte több ország is, és sorban jelentik be a felvásárlók a bojkottot, ami valószínűleg az egyik legjobb megoldás, és amihez te is könnyedén hozzájárulhatsz. Ha nincs kereslet, akkor hiába a kínálat – Brazíliának is muszáj lesz változtatnia az álláspontján, és talán megkezdődhet a mindenki számára előnyösebb irányvonal kijelölésre.

Képek forrása: pedarilhos/Depositphotos.comtristantan71/Depositphotos.comalfribeiro/Depositphotos.com

Legolvasottabb cikkek

Lehetünk anyagilag biztonságban, ha baj van - Megtakarítás nélkül is!

Fókuszban

Lehetünk anyagilag biztonságban, ha baj van - Megtakarítás nélkül is!

Harmónia kívül-belül - Tökéletes páros a Lenortól

Túl nagy a mobilos választék? Szűkítsd le a kört a Huawei P40 családra!