Mitől sárga a répa, és mitől székely a káposzta? Az ételek nevei innen származnak

Írta: ,

Vannak élelmiszerek, ételek, melyek eredetét legendák övezik. Ilyen a sárgarépa, vagy a kifli, ételek közül pedig a székelykáposzta – ami nem székely. Aztán ott van a pizza és a bejgli is, amelyeknek történetük van...

Miért kifli a kifli?

1/6 Miért kifli a kifli?

A kifli német eredetű, ahogy neve is: Gipfel. Azt jelenti: félhold. Egy bécsi mester, Wendler készített először kiflit, 1529-ben, amikor is Bécs visszaverte a törököket, mivel a város falain kívül lévő Szt. István templom tornyára visszakerült a kereszt, a félhold helyett.
Egy másik történet szerint Kolschitzky, bécsi kávéház-tulajdonos nevéhez fűződik a kifli, aki úgy gondolta, hogy a bécsiek túl sokat koplaltak a törökök miatt. Így – gyakorlatilag – megetette velük a félholdat.
Írásos adatok viszont azt támasztják alá, hogy már a török támadás előtt 500 évvel ismert volt a kifli Ausztria területén. Párizsba Marie Antoinette által jutott el, csak ott croissant-ként ismert, ami szintén félholdat jelent.
Sárgarépa, ami nem sárga

2/6 Sárgarépa, ami nem sárga

A sárgarépa eredetileg lila volt. Úgy vélik, hogy Kr.e.

5000 környékén már használták étkezésre, a mai Afganisztán területén, de Egyiptomban és Görögországban is vannak erre utaló jelek. 

A növény a népszerűséget élettani hatásainak köszönheti, így gyorsan elterjedt – 1100 körül már a spanyolok is ismerték. És mitől lett sárga a répa? 
A 16. században egy holland nemesítő által, aki a sárga színt preferálta, hazafias érzelmei miatt. Onnan pedig az egész világon elterjedt. A legismertebb sárgarépa a nantes-i karotta, melyet 1864. óta jegyeznek.
A pizza sikertörténete

3/6 A pizza sikertörténete

A pizza eredetileg kenyér volt, melyet kövön sütöttek már az őskortól. Ezt lepénykenyérnek nevezték. Az idő előrehaladtával – még mindig kövön sütve, a mai napig – egyre több minden került tésztájába, a kor ízlésének, igényeinek megfelelően. 

Így alakult ki a mai, puha verzió. Valójában akkor lett a pizza ízletes főétel, és akkor kapta nevét is, amikor egy olasz pék, Raffaelle Esposito, 1889-ben a királyi párnak sütött egy paradicsomos, bazsalikomos, mozzarella sajtos változatot.
A háború kapcsán az amerikai katonák ettek ebből az ételből, majd hazaérve elterjesztették a receptet – az ötletet. Innentől pedig az egész világon ismertté vált a pizza.
A pizza-történet a nyelvészek szerint Kép forrása: Wikipédia

4/6 A pizza-történet a nyelvészek szerint

Egy nyelvész viszont úgy gondolja, hogy a pizza egy germán eredetű szóból származik, a bizzo-ból, mely harapást jelent. Mások úgy gondolják, hogy a görög pitta, pelta szavakból származik, mely „kövön sütést” jelent. 

A történészek is találtak egy érdekességet: IV. Ferdinánd felesége a 18. században építtetett egy speciális kemencét a capodimonte-i nyári palotában, hogy pizzát süttethessen. A 19. század közepén Itália királya és felesége, Savoyai Margit számára egy híres pizzakészítő, Raffaelle Esposito készítette a pizzát.
Ez a pizza már ugyan olyan volt, mint a ma ismert pizza, melyben sajt, bazsalikom, fokhagyma, mozzarella, paradicsom és szalonna volt – ez a margarita pizza, Savoyai Margit neve után.
A székelykáposzta, ami nem székely

5/6 A székelykáposzta, ami nem székely

A székelykáposztát az erdélyi konyha nem is ismeri – mármint úgy, mint székely ételt. Nevét Petőfi Sándornak köszönhetjük

Petőfi és barátja, Székely József vármegyei levéltáros 1846-ban vacsorázni akartak a Komló-kertben, ám túl későn érkeztek. 

Az ételek elfogytak, így Székely József a savanyúkáposzta-főzeléket és a pörköltet összekevertette, és ezt szolgáltatta fel. 
Amikor Petőfi újra ott étkezett, ezt az ételt kérte újfent, melyet a beazonosítás végett székelykáposzta névvel illetett.
...és végül a bejgli

6/6 ...és végül a bejgli

A bejgli az Osztrák-Magyar Monarchia idején került a magyar asztalokra. Sokan úgy gondolják, hogy osztrák eredetű sütemény, ám nem az. Egyesek úgy vélik, hogy sziléziai kalácsfajta, mely a 14. századból származik. Mások úgy gondolják, hogy örmény süteményről van szó. 

Ám van egy meglepőbb eredet történet. 1610-ben, Krakkóban készült az első mákos tekercs, Bécsbe pedig 70 év múlva került a recept. Neve a zsidó, jiddis eredetű „Beigl” szóból származik, mely egy patkó alakú, a bécsi zsidóság által nagyon kedvelt ételből ered.